35625. lajstromszámú szabadalom • Selenphotométer

- 2 -használunk, mely tudvalevőleg azon tulajdonsággal bír, hogy a sötétből világosságra hozva elektromos ellenállását megváltoztatja. A találmány elvének könnyebb megértése czéljából és a vázolt föladat megoldásának alább ismertetett egyik módja magyarázatául a mellékelt rajz szolgáljon, melyen 1. ábra a selenfotometer vázlatos elrendezését és az elektromos kapcsolatot mutatja; 2. ábra diagramm, mely egy selenczella ohmikus ellenállásának változását mutatja bizonyos erősségű fénynek való kitétel és az ezt követő elsötétítés idejének függvényeként, végül 3., 4., 5. és 6. ábrák a fotometer biztos működtetésére szolgáló önműködő ernyőmozgató szerkezet egy kiviteli alakja és pedig: a 3. ábrán elölnézetben, 4. ábrán föllülnézetben, a 4. ábrán folülnézetben, 5. ábrán oldalnézetben és 6. ábrán a 3. ábrához hasonló elűlnézetben, de más helyzetben. A készülék leglényegesebb részét képező (1) selenczella (1. ábra) egy állandó feszültségű (2) elektromos áramforrás áramkörébe van bekapcsolva, melybe azonkívül egy (3) elektromos áramerősségmérő (galvanométer vagy milliampéremeter) és egy (4) áramkiiktató emeltyű (nyomógomb) van kapcsolva. Ha az (1) selenczella sötétben van, a (4) áramkiiktató zárásakor a (3) galvanométer tűje bizonyos kilengést végez, mely az (l) selenczella sötétben való ellenállásának felel meg. E kilengés a galvanométer beosztásán a nyugalmi, azaz a sötétségnek megfelelő O-pontot adja. Valamely (5) fényforrás fényerősségének mérése már most az (1) selenczellának a mérendő fényerősségének való kitétele által történik, miközben a selenczella és vele az egész elektromos áramkör ellenállása a fényerősség arányában csökken, azaz az áram erőssége növekedik. A (3) galvanométer tűje tehát megfelelő mértékben kileng. A selenczella sötét és megvilágított állapotának megfelelő ezen kilengések különbsége tehát közvetlen mértékét adja a fényerősségnek normálgyertya vagy más egységben. A selenczella megvilágítása és újbóli elsötétítése egy (6) ernyő segélyével történik, melynek az alább ismertetett módon való működtetése megszünteti ama nehézségeket, melyek a czélnak teljesen megfelelő selenfotometer szerkesztésénél mindeddig fölmerültek, nevezetesen, hogy a fénynek egyszer kitett selen igen hosszú időt igényel, míg a sötétben való, azaz eredeti ellenállását újból visszanyeri és így újabb exponálásra alkalmas. A 2. ábrán rajzolt diagrammból, mely a selen karakterisztikus görbéit mutatja, bizonyos fényerősségnek megfelelően, ezen tehetetlenségi tulajdonság tisztán látható. A megvilágítás kezdetén a selen, mint az (N) görbén látható, igen rövid időt igényel, hogy ellenállását igen nagy mértékben változtassa (csökkentse), míg a további exponálás az ellenállásnak csak igen jelentéktelen változását vonja maga után. Az (N) görbe tehát egy többé-kevésbé kialakult (K) könyökkel bír. Az (0) görbe az ellenállás növekedését mutatja akkor, ha a megvilágítás a (K) könyöknek megfelelő időpontig tart. Látható ebből, hogy a (K) könyöknek megfelelő vagy ennél rövidebb ideig megvilágított selenczella a sötétben aránylag rövid idő alatt nyeri vissza eredeti ellenállását. Viszont a (P) görbe azt mutatja, hogy ha a megvilágítás a (K) könyöknek a megfelelő időnél tovább, pl. az (M) pontnak megfelelő ideig tart, a selenczellában a fény behatása alatt létrejött molekuláris feszültségi állapot annyira rendellenes, hogy a selenczella hosszú időt, esetleg órákat igényel, hogy a sötétben eredeti ellenállását visszanyerje. A selenczella eme tulajdonságát fölismerve és kísérletek alapján is tapasztalva, hogy a galvanométer rövid ideig, néhány pillanatig tartó exponálás esetén fényerősségek mérése szempontjából teljesen pontos eredményeket szolgáltat, ami az (N) görbe közel egyenesvonalú, azaz csupán ama részének fölhasználása esetén, melyen az ellenállás az exponálás időtartalmával arányosan változik, természetes is, olyan önműködő ernyőmozgató szerkezetet használunk, mely a szükséges rövid exponálási időtartamot és ama minimális időtartamot, mely alatt a selen-