35622. lajstromszámú szabadalom • Folyadékellenállás

— 2 — sodása is csökkenti a készüléknek üzem­biztonságát. A jelen találmány tárgyával már most az előzőkben említett hátrányokat részben teljesen beszüntetjük, részben pedig igen jelentékenyen csökkentjük. A találmány abban áll, hogy ellenállás­ként forrásban vagy közel forrásban levő folyadékot alkalmazunk, minek következté­ben a folyadéknak hőmérséklete, bármily erős is az igénybevétel, nem növekedhetik már jelentékenyen, amennyiben a forrpont fölé nem emelkedhetik. Ily módon mindig a megkívánt és legtöbb esetben okvetlenül szükséges változatlan ellenállás tartatik fönn. Az összes hő pedig, mely az ellen­állási folyadékban fejlődik, gőz fejlesztésére fordíttatok; a víznek magasfokú gőzösítési hője folytán az időszakosan, illetőleg egyen­letesen pótlandó vízmennyiség csak csekély hányados részét képezi azon vízmennyiség­nek, mely az előzőkben említett, keringte­téssel eszközölt hűtő eljárásnál szükséges. A találmány tehát lehetővé teszi a folyadék­ellenállások egyszerűségét minden más hát­rány fölmerülése és az üzembiztonság ve­szélyeztetése nélkül teljes mértékben ki­használni. Minthogy továbbá a találmány tárgyánál az ellenállási folyadéknak hőmérséklete és ezzel annak vezetőképessége is mindig nagyobb, lehetővé válik az előzőkben említett, a sótartalom okozta hátrányo­kat a sótartalom csökkentése által meg­felelően csökkenteni. Sőt lehetséges gya­korlatilag tiszta víznek alkalmazásával czél­szerű ellenállásszerkezeteket előállítani. A gyakorlatilag tiszta víznek vezetőképessége 100°-nál körülbelül háromszor akkora, mint 20°-nál és habár az ellenállásnak abszolút értéke (mely körülbelül 800 Ohm. köbméte­renkint) még mindig nagy a telített sóoldatok ellenállásához képest, azért mégis lehetséges több párhuzamosan kapcsolt, helyesen és tömören elrendezett elektrodalemez alkal­mazásánál és gyakorlatilag tiszta víz hasz­nálatánál a szerkezet méreteit közepes hatá­rokon belül tartani. A találmány tárgyát képező, forrásban lévő tiszta vagy gyengén sós víz fölhasz­nálásával szerkesztett ellenállást természe­tesen csak oly esetekben fogjuk alkalmazni, midőn az áram igen gyakran vagy állan­dóan bocsáttatik az ellenálláson át, a mennyi­ben az ellenállási folyadéknak magasabb hőmérsékletét előbb létre kell hozni. Ennek módja természetesen mindig a fönnforgó viszonyok szerint fog alakulni. Sok esetben, pl. midőn a stacionér állapot nem már a kezdettől fogva szükséges, vagy más alkal­mas viszonyok között, az ellenállási folya­déknak a forrpontig való hevítését egy­szerűen az áram hője segélyével lehet eszközölni. SZABADALMI IGÉNY. . Folyadékellenállás, jellemezve az által, hogy az ellenállási folyadék alkalmas eszközök segélyével, pl. külső hőforrás vagy külön­leges méretezésnél maga az áram hője segélyével a forrpontig van hevítve oly czélból, hogy az áramhőnek gőzősítési hővé való átalakulása a folyadék vezető­képességét ne változtassa, állandó meg­terhelésre szánt ellenállások szerkezete csekély vízfogyasztás mellett egyszerű­sítessék és hogy a magasabb hőmérséklet folytán a gyakorlatilag tiszta vagy kevés sót tartalmazó víznek elegendő vezető­képessége biztosíttassák. VALLÁS KÉSZ/&XT rkRHAsAo NYOMDÁJA "UÜA^ÍTX

Next

/
Thumbnails
Contents