35600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására

Megjelent 1906. évi május hó 4-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATA SZABADALMI LEIRAS 85600. szám. j A XII/f. OSZTÁLY U Eljárás műkő előállítására. LEFRANC LAJOS VEGYÉSZMÉRNÖK LAUSANNEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 24-ike. A találmány tárgya eljárás műkő-, márvány, gránit-, stb. utánzatok előállítására, mely eljárás gipsz és flourit keverékének meleg állapotban zárt edényben való megömleszté8ében és kiöntésében áll. Tetszőleges kemenczében, melyben kb. 1300° C-nyi hőmérsékletet lehet előállítani, poralakú homogén gipsz és fluoritnak keverékét helyezzük, mely keveréket ezélszerű úgy megválasztani, hogy a két anyag a molekuláris súlyok arányában legyen elegyítve, általában nyers gipszet használunk, de ennek hiányában égetett gipszet, illetőleg a kereskedelemben előforduló kalciumszulfátot is alkalmazhatjuk. Először ezen masszát olvadásig melegítve mindaddig keverjük, míg az teljesen homogén lesz; a hőmérsék ekkor 1000 és 1500°C. között változik. Minthogy a gipsz csak igen magas hőmérsék mellett, körülbelül 1800° C.-nál bomlik föl, megolvaszthatjuk anélkül, hogy az elváltoznék. Olvadáskor a gipsz a tluorittal kettős sót alkot, mely só nagy ellenállóképességgel bír, ami alkalmassá teszi oly műkő előállítására, mely lehűlés után sem repedéseket, sem likacsokat nem mutat. A massza megömlesztése után a színezésre térünk át. Márványutánzat előállítására az anyagot megömlesztett állapotban festhetjük, amenynyiben például következőképen kezeljük: a massza megolvadása pillanatában, a megolvadt masszához valamely festőanyagot, pl. angolverest, vagy valamely réz-sót keverünk és gondos elkeverés után a masszát mintába öntjük. Pl. ferriperoxiddal keverve zöldessárga színt, valamely réz-sóval kékesszürke szint kölcsönözhetünk az anyagnak. Ha gránitutánzatot akarunk előállítani, úgy a színezéssel következőképen járhatunk el: ugyancsak a megolvadás pillanatában a masszához igen kemény grafitot vagy pedig szilicium-karbidot adunk s így egy emulzió-félét nyerünk, melyet, ha megállapodott, az előbb leírt módon kiöntünk. Mint említettük, a megolvasztott anyagot mintákba öntjük, mely minták az előállítandó tárgyak alakjának megfelelő alakúak, a mintákban az anyagot igen lassan hagyjuk lehűlni, gondosan kerülve a hőmérsék hirtelen változásait. A végből, hogy a tárgyakon kéregképződést és fölületükön salaklerakódást, továbbá repedéseket és fölpattogzásokat elkerülhessünk és hogy teljesen sima fölületű tárgyakat kapjunk, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a^ anyagot magas hőfoknál és zárt térben olvasszuk,