35587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőerőgépeknél a nyomásoknak kitett részek fölhevülésének csökkentésére

- é el van kerülve. A falaknak a forró gázoktól való megvédése czéljából a falakat munkavégző gázokkal vagy gőzökkel hűtjük, mely hűtés mindig ugyanazon térben, mint a fölhevítés, munkavégző (vagyis kiterjeszkedő) gőzök vagy gázok (levegő) segélyével közvetlenül történik, mi mellett lényegtelen, vájjon ez utóbbiak már sűrített állapotban hozattak-e ezen helyekre, vagy pedig csak ott süríttettek meg; ez utóbbi esetben a sűrítésnek természetesen gyorsabban kell végbe mennie, mint a kiterjeszkedésnek, ha munkaelőnyt akarunk elérni. Ez úgy történhet, hogy a tüzelőanyag bevezetését beszüntetjük, vagy a részek fölhevülésével váltakozva kevéssé meleg, sűrített gázokat vagy gőzöket (levegő) vezetünk be. A leírt gép több lépcsőben történő kiterjeszkedéssel és sűrítéssel, sőt esetleg valamely ismeretes hűtés alkalmazásával is foganatosítható, mely itt nem gyakorolhat káros hatást, mivel az égető tér ezen hűtéstől el van szigetelve. A részletek, pl. a kormányzás, a sűrítés módja stb. a legkülönfélébb módokon foganatosíthatók. A sűrítés pl. rövidebb idő alatt, esetleg csak a löket utolsó részében, vagy pedig a munkahengeren teljesen kívül, pl. izotermikusan is végbemehet, úgyszintén a friss levegő is csak a dugattyú visszatérésének bizonyos része után vezethető be. Az eljárás más gázoknál vagy gőzöknél is alkalmazást találhat (pl. forrógőzgépeknél). A gép egy- vagy több hengerrel, egyszeres vagy kettős működéssel s többlépcsős kiterjeszkedéssel és sűrítéssel is készíthető. Továbbá a gyújtásnak ezen módja lehetővé teszi, hogy az alkalkalmazott tüzelőszer mennyisége tág határok között legyen változtatható s ennélfogva a gép pontosan szabályozható s teljesítménye fokozható legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hőerőgépeknél a nyomásoknak kitett részek fölhevülésének csökkentésére, jellemezve az által, hogy ezen részeket a köztük s a tőlük csekély távolságban fekvő s velük kevéssé vezetően összekötött falak közötti hézagokba s a falak által el nem födött helyekre vezetett, kevéssé fölhevített gázok vagy gőzök (levegő) segélyével a tulajdonképeni, erősen fölhevített hajtóközegtől teljesen elválasztjuk, úgy hogy ezen részek a hajtóközeggel sem közvetlenül, sem más részeg közvetítésével nem állnak jól vezető összeköttetésben, mi mellett a kevéssé fölhevített gázok a nyomást az ismert módon átviszik ugyan az igénybe vett részekre, azonban a hőt nem s a fölvett hőt munkává alakítják át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak a tüzelőszer bevezetésénél alkalmazandó kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a tüzelőanyagot egy gyújtórúd (illetve dugattyú) segélyével vezetjük be egy ezen rúdat körülvevő, kívül és belül majdnem egyenlő nyomás alatt álló, csőalakú s esetleg zárószeleppel ellátott falak közé, levegő bevezetése mellett, ahol a csőnek hosszához képest csekély belső keresztmetszete az erősen és kevéssé fölhevített gázok keveredését megakadályozza, úgy hogy a gyújtórúd a kevéssé fölhevített gázok által hüttetik és az erősen fölhevített gázoktól elválasztatik. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak kétütemű gépeknél való kiviteli alakja a kevéssé fölhevített gázok vagy gőzök (levegő) bevezetésére, jellemezve az által, hogy az égés maradványainak kiűzését és a kevéssé fölhevített gázok vagy gőzök bevezetését a dugattyú visszatérő útjának első része alatt végezzük a maradványok gyors és teljes helyettesítése czéljából. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak a szigetelő falak hűtésére szolgáló kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a részek fölhevülésével váltakozva, kevéssé meleg gázokat vagy gőzöket (levegőt) vezetünk be, melyek a falakat munkaveszteség nélkül hűtik s eközben munkát végeznek. (1 rajzlap melléklettel.) BU1M niezvéwi TARSAMO NYOMDÁM EUMNM*.