35587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőerőgépeknél a nyomásoknak kitett részek fölhevülésének csökkentésére

Í t 'f i t r lépcsős dugattyú csúszik, mely az (5) csatlórúd és (6) forgattyú útján működteti a (7) tengelyt. A munkagázok nyomásának kitett oldalon a dugattyúba egy esetleg hőszigetelő, tűzálló anyagból, pl. samottból, kvarcából, grafitból, azbesztből stb. készült (8) fazék van helyezve oly módon, hogy a dugattyú és fazék között, néhány kis érintkező fölülettő) eltekintve, egy (9) hézag származik ; a fazék fenekén számos finom (10) csatorna vonul át. A (12) és (13) hengerüregeket egy vagy több (11) szelep köti össze megnyitása alkalmával, a (15) és (13) üregeket pedig a (14) szelepek. A külső levegő (16) szelepeken keresztül szivatik be a (15) üregbe. A tüzelőszer bevezetésére és meggyújtására szolgáló szerkezet (1. és 2. ábra) a (17) födélbe illesztett, czélszerűen tűzálló anyagból készült (18) csőből áll, mely végén egy szintén tűzálló anyagból készült (19) bebocsátó szelepet hord, melyet a fönt gyűrűvel összekötött (20) rudak segélyével a (21) rugó tart zárva. Ez utóbbi a henger födelében a tűzgázok hatáskörén kivül fekszik. A (18) csövet a munkahengerben egy czélszerűen tűzálló anyagból készült (22) fal veszi körül oly módon, hogy egyfelől a cső és fal, másfelől a födél és fal között (23) hézag marad. A (22) fal belső terébe a födélen átvonuló (24) tüzelőszerszállító cső és egy (25) cső torkol, mely egy csővezeték útján a (13) térrel van összekötve, s alsó végén egy (26) huzóelem és (27) rúgó segélyével zárható (28) szeleppel bír. A (29) csatorna a levegőt a (25.) csőből a (23) hézagba vezeti. A (18) csőben továbbá a (30) gyujtórúd vezettetik, mely alul egy (31) visszacsapó szelepet hord, fönt pedig egy (32) keresztkarhoz ütközik, mely a (33) kormányrúd által (1. ábra) egy (34) rúgó közvetítésével ide-oda mozgattatik. A (33) kormányrúdat a (35) bütyöktárcsa a (36) emelő segélyével lefelé húzza, a (34) rúgó pedig fölfelé nyomja. A (37) körtolattyú a kibocsátó nyílások kormányzására szolgál. ' A gép működési módja a következő: A (4) dugattyú a föltüntetett helyzetben munkajáratát befejezte s a (16) szelepen levegőt szívott be. A (37) tolattyú gyorsan megnyílik s a (11) és (28) szelepeken, a (13) térben uralkodó túlnyomás következtében, kevéssé fölhevített levegő lép a hengerbe s az égésterméket gyorsan kiűzi. A (37) tolattyú, miközben a dugattyú visszatérő útjának egy harmadától ezen út feléig halad, elzáródik s a levegő a dugattyú fölső holt helyzetéig összesűríttetik. Ez utóbbi helyzetben, vagy valamivel előbb megy végbe a (18) csőben a (19) és (31) szelepek között lévő sűrített levegő és tüzelőszer keverékénak meggyújtása a (30) gyújtórúd lesülyedése következtében. A (31) szelep ekkor záró helyzetben van s az előbb meggyújtott tüzelőszer a túlnyomás folytán a (19) szelepen át a hengerben levő erősen megsűrített munkalevegőbe jut, hol tökéletesen elég. Robbanás alatt a dugattyú oly helyzetben van, melyben a gyújtószerkezet a legmélyebbre hatolt a fazék üregébe. Ennélfogva az összes részek, melyeknek nyomást kell fölfogniok, a falak által, továbbá a falak ós ezen részek közötti hézagban helyet foglaló, azonban a falaktól nem közvetlenül födött helyeken, pl. a kibocsátó tolattyú előtt is jelenlevő, erősen megsűrített, de föl nem hevített levegő által a robbanás pillanatában, vagyis midőn a hőfok legmagasabb, az erősen fölhevített gázoktól elválasztatnak, minek következtében ezen levegő a nyomást átviszi ugyan a nyomásokat fölvevő részekre, azonban a hőt nem. Mivel tehát egy rész sem vehet föl, sem közvetve sem közvetlenül hővezetés útján, sok, illetve gyorsan meleget, a nyomásoknak kitett összes részek hatásosan megvédetnek a meg nem engedhető fölhevüléstől. A jelenlevő hidegebb gázok a robbanás folytán még jobban megsűríttetnek s ezáltal, valamint a fölhevülés következtében munkát vesznek föl, melyet a dugattyú lökete alkalmával, kiterjeszkedés útján újból leadnak. A dugattyú legközelebbi visszatérése alkalmával a kibocsátó tolattyú gyorsan megnyílik s az út egy része alatt az elégés maradványa és a hézagokban levő levegő a (11, 28) szelepeken belépő, kevéssé fölhevített levegő által kiűzetik. A hézagok leve-