35583. lajstromszámú szabadalom • Spirálkoidális maró és eljárás egyenes, csavar- vagy kúpos fogazás vágására

két esetben az egész (C—Á) és (B—D), ill. (C—B) ós (A—D) fölületek dolgoztak, addig a közbenső esetekben csupán az (A) és (B) pontok fognak dolgozni, mivel csupán ezek képezik pontjait a közbenső meneteknek. A találmány tárgyát képező maróval azonban nem csupán egyenes, hanem egyenes kúpos és csavarfogazást is lehet vágni. A kúpos fogazásra nézve abból kell kiiudulnunk, hogy bármely kúpkerék, mely evolvens fogazással van ellátva, kapcsolódhatik oly egyenes profilú fogakkal ellátott (E) fogasrúddal (2. ábra), mely körívalakú. Ezen fogasrúd, melynek külső fogtávola (p) minden oly kúpkerékkel fog kapcsolódni, mely a kúp csúcsától mért ugyanoly (0—F) távolságban (p) fogtávollal bír, amidőn az (0—F) távolságot a kúp alkotóján mérjük. Ezen távolság a fogasrúd külső sugarával egyenlő. Világos, hogy ezen (E) fogasrúd nem kapcsolódhatna pl. a (GFOi) kúpkerékkel. A fogasrúd fogtávola kívülről befelé a sugarak arányában csökken. Világos, hogy az (E) fogasrúd a lágy anyagból álló (GFO) kúpkerékbe az elméleti fogazást legördülés közben be tudná sajtolni, azonban csupán ezen adott (GFO) kúpkerékbe. Ha tehát tudnánk oly csavarmarót előállítani, ami azonban nem lehetséges, hogy tengelye görbíthető és hajlékony lenne és hogy forgása közben menetmagassága megfelelő módon szélesednék és keskenyednék, a kúpos fogazást épp úgy lehetne előállítani, mint a fönt leírt egyenes fogazást. Tekintve azonban azt, hogy ez lehetlen, a föladatot más úton kell megoldanunk. A fönt leírt superponált menetekkel bíró marónak kúpos fogazás vágására való alkalmazhatóságának vizsgálásánál két esetet kell szem előtt tartanunk és pedig a globoidális és a tangentiális csavarmaró esetét. A globoid csavarmaró különféle módon állítható elő. Pl. oly módon, hogy a marót egy oly maróval állítjuk elő, mely a vágandó fogazás alakjával bír és a munka közben a globoidcsavar hajlásszögét állandóan változtatjuk, úgy, hogy a vágott menetnek a globoidcsavar görbületének fenekében lévő része minden pillanatban az őt metsző maró fogának eleméhez képest érintőleg álljon. Világos, hogy az erre a czélra használt oly marót, mely az összes fokozatosan egymás után következő menetekkel van ellátva, ugyanoly alakú fogazással ellátott maróval helyettesíthetjük, mely azonban csupán a szélső fogtávoknak megfelelőleg van metszve. így oly maróra teszünk szert, mely a fönt leírt módon superponált fogakkal van ellátva és ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az egyenes fogazás előállítására leírt superponált menetekkel bíró maró. A marót a szokásos módon dolgozzuk fel tovább, megfelelően megkeményítjük és a kúpos kerekek vágására szolgáló megfelelő szerkezetű gépre szereljük. Ha a marót bizonyos meghatározott szög alatt állítjuk be, úgy csupán egy pontban kapjuk a helyes fogazást és pedig azon pontban, melyben a hajlás a fogtávolságnak megfelel. Hogy tehát a fog egész hosszában a helyes profilt kapjuk, a maró hajlásszögét a fog hosszának mentén a változó fogtávolságnak megfelelőleg változtatni kell. A globoidális csavart grafikai eljárás alapján is megállapíthatjuk és ennek megfelelően állíthatjuk elő, amint ez a tangentiális csavarmarónál a következőkben le van írva. A tangentiális csavarmaró alkalmazási módja a 3. ábrából válik érthetővé. A vágandó kúpos fogazás nagyobb fogtávola legyen (p,) kisebbik fogtávola pedig (pn

). (0—X) a kúpkerék tengelye és (OHI) osztókúpja. A kúpos fogazást oly csavarmaróval vághatnék, melynek emelkedése a fogköz keskenyedésének megfelelőleg változnék, amint a maró az alkotón végig J-től K-ig halad. Ez azonban fizikailag lehetetlen. Az ily marót tudvalevőleg azonban a találmány szerinti oly maróval helyettesíthetjük, mely két Pi és p? emelkedésű csavar superponálásából ered, mivel ez a (p és pn

) fogtáv közt fekvő összes fogtávok vágására alkalmas. Világos tehát, hogy a kúpos fogazás vágására nem kell egyebet tennünk, mint a maró hajlás-