35561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium ötvözetek nemesítésére izzítás és gyors lehűtés útján

Megjelent 1906. évi április hó 25-án. MAGY. jJW KIR. SZABADALMI W §M' HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35561. szám. xil/d. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumötvözetek nemesítésére izzítás és gyors lehűtés útján. DR CLAESSEN CONRÁD VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 22-ike. Azon tény, hogy néhány fém bizonyos hőmérsékletekről gyorsan lehűtve techno­lógiai tulajdonságaiban megváltozik, általá­nosan ismeretes és például az aczéledzés­nél kiterjedt alkalmazást talál. Hasonlóképen megkisérlették a gyors lo­hűtést folyós alumíniumötvözetek öntésére és aluminiumbronzok kezelésére is alkal­mazni, — de jelentékenyebb eredmény nélkül. Ebben a tekintetben eddig csupán csak az volt ismeretes, hogy magas réztartalmu aluminiumbronzok gyors lehűtés által lá­gyabbá válnak. (L. J. Richards, Alumínium 3. kiadás, London, 1896.) E czélból az ilyen bronzokat világos vörös-izzásig hevítették, lassan vörösizzásig le hagyták hűlni és azután vízben hütötték. Beható kísérletek már most oda vezet­tek, hogy a gyors lehűtési eljárást alumi­niumötvözetekre általában alkalmazhatóvá fejlesztettük ki, akképen, hogy egy jellemző, fizikailag jól meghatározható hőmérsékletről alacsonyabb hőmérsékletre való gyors le­hűtés által az ötvözet szilárdságát és nyujt­hatóságát fokozhatjuk. - Az olyan ötvözetnél, mely erős mechani­kai megmunkálás által a szilárdságnak egy­általában elérhető legmagasabb mértékét már elérte, a jelen nemesítő eljárással a nyújthatóság tetemes fokozását érjük el, anélkül, hogy emeli 3tt a szilárdságnak számba vehető csökkenése lépne föl. A jelen nemesítő eljárás megfelelő viszo­nyait és tartalmát olyan külön esetre alkal­mazva fogjuk ismertetni, a mikor alumi­niumrézötvözetekről van szó. Természetes, hogy a jelen találmány szerinti eljárás más alumíniumötvözetre is megfelelően alkal­mazható. Ha olvasztott aluminiumrézötvözeteket kihűlni hagyunk, miközben időnként hőmér­sékletüket megmérjük, akkor azon tipikus merevedési görbéket kapjuk, melyeknek menetét az 1. ábra mutatja olyan alumí­niumötvözetre vonatkozólag, mely 10 °/o re­zet tartalmaz. Ezen görbe két («) és ((3) törési pontot tüntet föl. Az első törési pont (a = 626° C) meg­felel a mindenkor alkalmazott ötvözethez tartozó, a fémek keverési arányaitól függő merevedési hőmérsékletnek; a második jel­lemező pont (p = 535° C) azt a hőmérsék­letet jelzi, melynél a jelen találmány sze­rint az ötvözet nemesítése a legjobban vég­bemehet. Ha a p pontok megállapítását különböző réztartalmu aluminiumötvözetekre kiterjeszt­jük, akkor a 2. ábrában látható képet kap

Next

/
Thumbnails
Contents