35549. lajstromszámú szabadalom • Gázkeverő készülék

kedik. Az (L) csőtoldat az (P) térrel áll összeköttetésben. A (C) hengeren az (M) tengely jár át, mely a (C) hengernek homorú (0) homlokfalaira szögecselt és forrasztott (N, N') tömítő szelenczékben van ágyazva; ezen tengely mindkét végén, a (P) ill. a (P') lapátkereket hordja, melyek egymásfelé fordított külömböző nagyságú lapátokkal (1. ábra) vannak ellátva. Ezen kerekek koszorúja a gyúrúalakú (a, b) ill. (a', b') részekből áll (2. ábra), melyeknek külső peremei a (d) henger által vannak egymással összekötve úgy, hogy ezen részek együttesen egy nyitott oldalával befelé fordított U-alakú harántmetszettel bíró gyűrűt képeznek, melynek belsejében az (R) lapátok (1. ábra) vannak megerősítve. Ezen két kerékkoszorú az (S) süveg (2. ábra) és a fölszögecselt és ráforrasztott (T) agy segélyével az (M) tengelyre van ékelve akként, hogy az (R) lapátoknak befelé eső nyílásai a kerék forgása közben a (C) henger (D) nyílása alá kerülnek. Az (P) tér (3. ábra) melyben a kisebb lapátokkal bíró kerék van elrendezve, az (L) csőtoldattal áll összeköttetésben, mely a (V) cső segélyével (7. ábra) az utczai gázhálózattal van összekötve. A (C) henger belsejét az (I) csőtoldat segélyével (2. ábra) a házi vezetékkel kötjük össze, melybe a fogyasztási és nyomásszabályozókat iktatjuk be. A nagyobb lapátkereket tartalmazó (G) tér az (U) nyíláson át a küllevegővel közlekedik. A két kereket a (W, V) fogas kerekek és a (Z) szijkorong segélyével a (II) mótor hajtja. Mindkét kerék lapátainak iránya azonos. Ha már most az (A) dobot krbl. felényire vízzel töltjük meg és a (II) elektromotort elindítjuk, akkor a lapátkerekek az 1. ábrában berajzolt nyil irányában forognak, a mikor is az (F) térben lévő lapátok (V) vezetékből gázt, a (G) térben lévő lapátok pedig az (U) nyíláson át levegőt szorítanak a vízbe és ezeket a legmélyebb ponton a (D) nyíláson át (1. ábra) a (C) hengerbe áramoltatják, a mikor is a vizet az (A) dob (F) ós (G) tereibe nyomják. Ekközben a levegő és a gáz a (C) hengerben jól összekevertetnek, miközben oly nyomást kapnak, mely az (e) és (f) vízszintmagasságok (1. ábra) milliméterekben mórt külömbözetének felel meg. Ezen gázkeveréket már most az (I) csőtoldaton át a két szabályozón keresztül a lángzókhoz áramoltathatjuk. Hogy a gázkeveréket és ennek sűrítését a lángzók fogyasztásához képest szabályozhassuk, a keveréket a (J) cső segélyével (7. ábra) a fogyasztásszabályozóba áramoltatjuk. Ezen szabályozó a «membran»-nyomásszabályozókhoz hasonlóan van szerkesztve, csakhogy a szabályozó szelep helyett szabályozó kontaktus van beiktatva. Ez utóbbi lényegében abban áll, hogy a (h) vezetékrúd (4. ábra) a (g) süveg alsó oldalán az (i) hüvelyt hordja, mely fölső és alsó végén egy-egy szigetelt csavarvonalalakban körülfutó (k) és (1) ütközővel bír és mely két, egymáshoz képest simmetrikusan elrendezett (m) és (n) részből (6. ábra) áll, melyek közül az egyik sárgarézből, a másik szigetelő anyagból készül. Ezen hüvelyen csúszik az (o) kontaktus, mely szigetelve van és a (VII) vezetékkel (4. ábra) van összekötve. A (h) vezetékrúd fölső vége az (u) tokon elrendezett (p) szelenczében, alBÓ vége pedig a (t) csőben megerősített (r) szelenczében vezetődik. A (VII) vezeték másik része a (w) rugó közvetítésével a (h) vezetékruddal áll összeköttetésben. A (II) mótor mindig több gázkeveréket állít elő, mint amennyit a lámpák elégetnek, minek következtében a (C) hengerben nagyobb nyomás uralkodik, minek következtében a (J) csövön (7. ábra) a szabályozóba beáramoló gáz a (g) süveget (4. ábra) az (m') membránnál együtt megemeli. Ha a (g) süveg legmagasabb állásába jutott, akkor a (k) ütköző az (o) kontaktusba ütközik és egyidejűleg jobbra elforog, miáltal az (m) és (n) hüvelyfelek (6. ábra) annyira elforgattatnak, hogy a kontaktus többé nem érintkezik az (n) sárgarézből készült hüvelyrésszel, hanem a szigetelő (m) részen fekszik, miáltal az áramkör megszakíttatik. A (g) süveg ezután a mótor nyugalmi állapota közben sülyed és tartalmát a házi vezetékbe nyomja, és mihelyt leg-