35538. lajstromszámú szabadalom • Hűtőgép

térrel közlekedik és melyben a (q) dugattyú működik. Az (o) henger és a (q) dugattyúlöket pályája fölött a szögletes (r) tér van kiké­pezve, mellyel egy magasságban az ugyan­csak szögletes (s) tér van elrendezve, mely a (p) tölcséren át a hengernek a (q) dugattyú alatt fekvő részével közlekedik. Az (r) és (s) terek lyukasztott aczélleme­zeket tartalmaznak, melyek egymástól sze­gecs fejek segélyével pl. 4—6 mm. távol­ságokban vannak tartva. Mindegyik (r) és (s) tér egy vagy több szívó és nyomó sze­leppel van ellátva. A szívószelepek egyike az 1. ábrában (t)-nél látható, míg a nyomó szelepek a 2. ábrában (u)-nál láthatók; természetesen ezen szelepek száma módosítható és szerkezetük és az elérendő czél szemmel tartásával tet­szőleges lehet. A (q) dugattyú az (r, s) terekhez csatla­kozó (t) szelepeken át levegőt szív be és ezt az (u) szelepeken keresztül váltakozva kinyomja. Ezenkívül a dugattyúnak minden szívó lökete közben bizonyos mennyiségű víz is szivatik be, mely a nyomó löket vége felé az (r) illetve (s) teret teljesen megtölti. Ezen víz bebocsátására az 1. és 6. ábrák­ban föltüntetett (1) szelepek szolgálnak, melyek előtt a vízvezetéki csövekben a víz befolyásának és következésképen az iso­thermikus hatás szabályozására egy-egy (v) csap van elrendezve. Ezen elrendezés folytán: 1. A kompresszió tetszőleges hőfok alatt eszközölhető az alkalmazott víz hőfoka és az (a) kompresszort elhagyó komprimált levegő hőfoka között. 2. A dugattyú kerületén levegővesztesé­gek nem léphetnek föl, mivel a dugattyú mindkét oldalával víz alatt dolgozik. 3. Ugyanez áll a szelepekre nézve is. 4. Holt terek nincsenek, mivel kompresszió közben a fölöslegben lévő víz legutoljára hajtatik ki és ennélfogva az összes holt tereket kitölti; 5. A vesztességek elkerülése következ­tében nagy nyomásokat alkalmazhatunk és ennek folytán a gép méreteit tetemesen csökkenthetjük. Ezen okoknál fogva a kompresszor szi­vattyú teljesítménye a lehető legnagyobb. A (c) mótortengely egyik végére a lend­kerék, másik végére a hajtásra szolgáló szíjkorong vagy pedig közvetlenül egy mótor forgattyúja van szerelve, hacsak a hajtásra szolgáló mótorhengert a kompresszorhenger hosszában tandem módjára nem rendezzük el. A (b) expandáló készülék ugyanúgy van elrendezve és szerkesztve, mint az (a) kom­presszorhenger. Ezen készülék ugyanis az (r, s) terekhez hasonló (w, x) terekkel (2. ábra) van ellátva csakhogy ezekben nem víz, hanem valamely be nem fagyó folyadék kering, melyet az, (f) fagyasztóból a (k) csövön keresztül folya­tunk ezen terekbe. A komprimált levegő vezénylésére két (y, z) tengely (1. és 2. ábra) szolgál. Amint a 2. ábrából látható, az (1) tömítő szelen­czék ezen tengelyeknél elzárják a (2) nyomó szelepkamrát és a (3) szívó szelepkamrát (1. ábra). Az (y, z) tengelyek a (c) főtengely által a (4, 5) és (6) fogas kerekek (2. ábra) köz­vetítésével hajtatnak. Amint az 1. ábrából látható a (z) tengely a (7) bebocsátó szelepeket, az (y) tengely pedig a (8) kibocsátó szelepeket (2. ábra) működteti, amikor is ezen működtetés mind­egyik (w) és (x) térnél váltakozva történik, amint az a 2. ábrában a (8) kibocsátó sze­lepek helyzetéből látható. Ezen szelepeknek az említett tengelyek segélyével való mű­ködtetése a (9, 10) bütykös korongok (1. és 2. ábrák) közvetítésével történik. A (ll) rúgók (2. ábra) a szelepek gyors záródását okozzák, mely szelepek nagyobb gépeknél tehermentesítve lehetnek. Az egymást követő szivattyúlöketek alatt a (b) hengernek komprimált levegővel való táplálása, valamint az expandálás és a ki­bocsátás minden löketnél következik be. Épúgy, mint az (a) szivattyúban, úgy a (b) expandáló készülékben is egy folyadék­áram kering. Az expandáló készülékben azonban nem víz, hanem valamely be nem

Next

/
Thumbnails
Contents