35530. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1906. évi április lió 25-én. » MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 85580. száro. II/h. OSZTÁLYFűtőkályha. LÁZÁR PÁL MŰEGYETEMI TANÁR BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 deczember hó 15-ike. Az alább részletezett találmány oly kályha előállítását czélozza, melynél a füstgázok a beáramló égési levegő által szívatnak be, azonban a füstgázok esetleges kicsapásánál ezek nem juthatnak a lakóhelyiségbe. A fűtőcsatornák alkalmazásával pedig, — a szobalevegő a kályha tűzterén haladva át — a helyiség gyors és egyenletes fölmelegedését biztosítjuk. A rajzban a kályha egy foganatosítási alakja van ábrázolva. Az 1. ábra egy függélyes hosszmetszet, a 2. ábra az 1. ábrának A—B vonala szerinti, a 3. ábra az 1. ábrának C—D vonala szerinti metszetét mutatja. A kályha a következő részekből áll : (a) töltőtér, (b) égési tér, (c) légvezető csatorna, (d) füstgáz elvezető csatorna, (e) csatorna, mely a levegő és füstgáz keverékének vezetésére szolgál, (h) légfütő csatornák és (f) meg (g) biztonsági ajtók. Az (a) töltőtérbe öntött szén fokozatosan jut a rostélyra, melynek a töltőtér alatti része tömören van készítve, hogy a szén csak a (b) tűztérben jöjjön izzásba, a hol a füstgáz és levegőkeverék részint mint sekundér levegő az (r) álló rostély nyílásain, részint mint primér levegő a fekvő (n) rostély nyílásain kilép. E czélból az (e) csatorna három részre van osztva, két függélyes fal által és csak a középső rész — mely alúl zárva van — közlekedik az (i) nyílásokkal, míg a két szélső rész a hamúszekrény fölötti térbe torkollik, hogy a levegő és gázkeverék az oldalcsatornákon kilépve, a rostély alá juthassanak. Az égéshez szükséges levegő csupán az állítható (c) légbevezető csatorna (k) nyílásain át juthat a kályhába. Tehát a (tl) töltőajtó, a (t2) tüzelőajtó és (t3) hamúszekrényajtó, vagyis az összes ajtók légmentesen zárandók és a (tl) tültőajtó csupán a kályha megtöltésénél, a (t2) az esetleg képződött salak eltávolításánál, (t3) pedig a hamú eltávolításakor nyitandók ki. A (c) légbevezető csatorna fokozatosan szűkül és miután a kémény huzatja a füstgázok elszívását és az égési levegő beszívását eredményezi és a töltőtér e közben légmentesen el van zárva, világos, hogy a beáramló küllevegő nagyobb nyomás alatt áll, mint a töltőtéren levő füstgázok. E szerint a (c) légbe vezető csatornából kilépő levegő szívó hatást gyakorol a vele egy irányban haladó füstgázokra és azoknak a rostélyhoz való elszívását jelentékenyen elő-