35512. lajstromszámú szabadalom • Ellipszograf
_ Megjelent J L9 Qt i. évi április hó 23-án. _ MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRA.S 35512 szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Ellipszograf. CANEPA SEVERINO MÉRNÖK GENOVABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly készülék, melynek segélyével ellipszisek a legnagyobb pontossággal rajzolhatok. A találmány tárgyának egy kiviteli alakját példa gyanánt a mellékelt rajz mutatja, melyen az 1. ábra a készülék egyik részét, az ellipszograf vezetékét, a 2. ábra pedig a másik részét, a tűtartó rudat tünteti föl. Az 1. ábrán látható vezeték oly kereszt alakjával bír, melynek mind a négy karja egyenlő hosszú s a karok merőlegesen állnak egymásra. A karokon (c d e f) hornyok nyúlnak végig, melyek a közös (0) pontban találkoznak. A hornyok igen sima oldalfalakkal és egész hosszukban állandó mélységgel és szélességgel bírnak s ugyancsak keresztalakban feküsznek, úgy hogy egymásra szintén pontosan merőlegesek. A vezeték karjai levehető darabokból is készíthetők, úgy hogy hosszúságuk a szükséghez képest változtatható. A vezeték alsó oldalán a rajzon föl nem tüntetett kis aczélszögek vannak alkalmazva, melyek a rajzpapirba nyomódnak s az ellipszograf vezetékét helyén tartják. A tűtartó rész (2. ábra) a miliméteres vagy másféle beosztású (GH) rúdból vagy vonalzóból és három (I K L) tűből áll, melyek közül az utóbbit a görbe vonal húzására szolgáló irón, toll vagy efféle helyettesítheti. A három tű a (GH) rúd mentén elmozdítható és csavarok segélyével vagy más módon rögzíthető. Az (I) és (K) tűk tartóhüvelyeire, mint a rajz mutatja, fogantyú gyanánt szolgáló (A) körzőkarok ágyazhatok forgathatóan. Ha ezen készülékkel ellipszist akarunk húzni, akkor a vezetéket a rajzpapirra helyezzük s a másik részt, vagyis a tűtartót úgy illesztjük a vezetékre, hogy az (I) tű a hornyok (0) középpontjában foglaljon helyet. Most a (K) tűt pl. a (d) horonyba illesztjük és az (L) rajzoló tűt, melyet előre kiszámított s a rajzolandó ellipszis méreteinek megfelelő távolságban állítunk be a (GH) rúdon, a rajzpapirral érintkezésbe hozzuk. Ha most az (I) tűt, pl. a (c) horonyban, kifelé mozgatjuk, akkor a (K) tű a (d) horonyban az (0) középpont felé mozog s a papírral állandóan érintkezésben tartott (L) tű a (D) helytől (E) felé egy negyedellipszist fog leírni. Erre a (K) tűt az (f) horonyban kifelé mozgatjuk, minek következtében az (L) tű az (E)-től (F) felé haladva, a második negyedellipszist írja le. Most az (I) tűt az
