35500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos vezetődrótok szigetelésére

szilárd testek olvadékony anyagból állnak s a csőben való megolvasztásuk a eső teljes kitöltését vonja maga után. Mindez valamely egyszerű fúvóláng segélyével magánál a szerelésnél végezhető. A tűzveszély elleni biztosság nagy, mivel a csupasz vezeték még a külső aczélköpeny izzása és a szigetelő anyag átolvadása (fölforrása) esetén is eléggé szigetelve van. Ennélfogva a könnyen olvadó szigetelő anyagból készült patronok, melyek egyúttal a drótokat is távoltartják egymástól, egyszerűen fölfüzetnek s szilárd alakban a védőcsőbe tolatnak. Hogy a patronok fölfűzése könnyebb legyen, a patronok belül az alkalmazandó vezető drótok számának megfelelő számú üveg-, porczellán- vagy hasonló csővel láthatók el, mely csövek közvetlenül a drótokra húzhatók. Mivel ezen vékony csövek belül simák, könnyebben fölfűzhetők a csupasz drótokra. A találmány másik jellemző vonása abban áll, hogy az olcsó, olvadékony szigetelő anyag alkalmazása folytán az ismeretes guttapercsa- és ólomkábelekkel szemben nagy megtakarítás érhető el. Házi berendezéseknél a vezetékek azonnal a vakolatba és a födémek közé fektethetők. A vezeték tehát a nedvesség minden behatása ellen meg van védve s amellett a külső vas- vagy aczélköpeny és az abban levő szilárdan megkeményedett szigetelő anyag által külső mechanikai behatások, pl. ütések, lökések stb. ellen is biztosítva van. A találmány tárgyát a rajz két vezető drót alkalmazása esetén tünteti föl. Az 1. ábra a patron egy részének nézetét és alaprajzát mutatja, a 2. ábra a patronhüvelyt metszetben, a 3. ábra pedig a szigetelő anyaggal töltött patront hossz- és keresztmetszetben tünteti föl, a 4. ábra a hüvelyt a keresztülhúzott vezető drótokkal együtt részben metszetben s részben nézetben mutatja, az 5. ábra a csupasz vezető drótra fűzött patronokat és a 6. ábra a kész szigetelő csövet a két. végén alkalmazott csavarmenetekkel együtt tünteti föl. Az (a) rész, mely czélszerűen két kis (g) és (h) üveg-, porczellán- vagy hasonló csőből áll, egyik végén a (b) fenéklapot hordja és a czélszerűen kéregpapirból vagy efféléből készült (c) hüvelybe tolatik, azután pedig a (g) és (h) csövek és a külső (c) hüvely közötti tér könnyen olvadó (f) szigetelő anyaggal töltetik meg. Ily módon kapjuk meg a kész (i) patront, melynek hossza czélszerűen 10 cm. A patronokat most a kifeszített vezető drótra vagy drótokra húzzuk; a patronok száma természetesen a vezeték, illetve a szükséges aczélcső hosszától függ. A fölfűzött (i) patronokat az (e) védőcsőbe toljuk és azután az egész csövet czélszerűen függélyes helyzetben fölmelegítjük. A patron szigetelő anyaga a fúvólánggal végezhető fölmelegítés folytán az egész belső teret ki fogja tölteni. A csőnek függélyes helyzetben való fölmelegítése következtében a folyékony anyag lefelé sülyed s szükség esetén a cső fölső végén utántölthető. A csöveket mindkét végükön alkalmas dugókkal zárjuk el s összekapcsolásra szolgáló csavarmenetekkel látjuk el. Természetesen az egyes patronok az illesztési helyeken bordákkal és hornyokkal szerelhetők föl, vagy pedig úgy képezhetők ki, hogy a patronok félig mindkét részükön két félre legyenek osztva, úgy hogy az illesztési helyek egymáshoz képest eltolva feküdjenek. Összekötő részek, elágazások vagy effélék, melyek természetesen ugyanazon szigetelő anyaggal vannak kitöltve, valamint díszítések minden nehézség nélkül alkalmazhatók a csövön. Ezen eljárás szerint a mindenkor szükséges hosszak minden nehézség nélkül előállíthatók. Az esetleg szükséges csőrövidítések vagy csőosztások szükség esetén szintén könnyen foganatosíthatók, amennyiben a külső csövet csak át kell vágni s a patront a drótról lehúzni, hogy a csupasz vezeték előkerüljön. A leírt eljárás szerint készült vezetékek különösen pinczékben, nedves helyiségekben,