35495. lajstromszámú szabadalom • Újítás gazolinfejlesztőkön
Hengerbe és ennek (14) nyílásain át a (6) spirális meneteibe kerül, a hol a gazolin fölött elhaladva még több gázt vesz föl magába. Miután a gázzal ekként telített levegő a (6) spirálison is végig haladt, a (29) nyíláson át a (27, 28), keverő csőbe kerül, a honnét kellő mennyiségű tiszta levegővel keverve a fogyasztás helyére vezettetik. Ezen czélra a következő szerkezet szolgál: A (4) tartány fölött van a (28) keverő cső fixen úgy elhelyezve, hogy vége a (7) tartányba hatol be. A (28) cső belsejében elforgathatóan foglal a (27) cső helyet. A (28) cső belső vége a (31) nyílásba torkolló (32) cső útján a (8) harang alatti légtérrel, mellső része pedig a (30) nyílásba torkolló (33) cső útján a gázvezetékkel áll összeköttetésben. A (32) csövön át annyi tiszta levegőt bocsátunk a (29) nyíláson át beáramló gázhoz, a mennyire szükség van, még pedig oly módon, hogy a (27) cső külső végébe erősített (35) perczekre szerelt és (37) mutatóval ellátott (34) forgattyú elforgatása által a (29, 30, 31), nyílásokat a (36) skála beosztása szerint a szükséghez képest megfelelő mértékben nyitjuk vagy zárjuk. A gazolint a készülékbe a (40) töltőtartány elzárható (50) nyílásán át töltjük és innét az (53) összekötő csövön át a (7) tartányba folyik. A (7) tartányból önműködőlég a következő szerkezet útján folyik a gazolin a tartányba. A (7) tartányba, mint már említettük, a (10) cső van fixen beleerősítve, a melynek (56) és (57) vezetékeiben alsó végén (12) úszóval elátott (11) rúd mozoghat föl és alá. A (11) rúd fölső, a (7) tartányból kiálló vége a (21) ellensúllyal ellátott (18) emeltyű kar útján van csuklósan a (28) szelepszekrényben elhelyezett (25) szelep (23) rúdjával összekötve. A (7) tartány alsó részén (1. 1. ábrát) (68) nyúlvány van alkalmazva, mely a (4) tartány fölött elhelyezett és a (25) szelephez vezető (24) gazolincsatornának (54—54) nyílásokkal ellátott végét födi be. Az 1. ábrában föltüntétett helyzetben- a gazolinnak a (4) tartányba való ömlése el van a (25) szelep által zárva. A gazolin fölszínének magassága a (4) tartányban a (38) túlfolyó cső által van határolva, a mely cső egyszersmind a (3) tartánnyal való összeköttetést is létesíti. Ha már most a (3) tartányban a beáramlott levegő által magával ragadott mennyiséggel csökken a gazolin, a (12) úszó is lejebb száll és a (25) szelepe, a (11, 18, és 23) rudak közvetítésével fölemelni, a gazolin pedig az (54—54) nyílásokon a (24) csatornán és a (22) szelepszekrény (55) toldatán át a (4) tartányba és innét a (38) túlfolyó csövön át a (3) tartányba folyik. Ha a gazolin fölszíne már kellő magas, (12) úszó emelkedése útján a (25) szelep ismét elzárja a gazolin hozzáfolyást. A (26) szabályozó csavarral szabályozhatjuk a gazolinnak a (24) csatornába való áramlását. Hogy szükség esetén a (3) tartányból a gazolint, vagy annak egy részét a (40) tartányba visszavezethessük, erre a következő szerkezet szolgál: A (3) tartányhoz oldalt a (41) szekrény van oda erősítve. A (41) szekrény (47) szelep útján közlekedik a (3) tartánnyal és (46) szelep által a (42) szivattyúval. A (41) tartányt az alsó végén (48) szeleppel ellátott (45) cső köti össze a (40) tartány légterével. Ha már most a (43) dugattyúrúdra erősített (44) fogantyúnál fogva a (42) szivattyút működésbe hozzuk, úgy a gazolint alulról fölfelé szállítjuk. A (41) tartány alsó részén (49) csavarral elzárható lefolyató nyílást és a (3) tartányon (51) födél által elzárható tisztító nyílást alkalmazunk. Természetes, hogy a rajzon föltüntetett foganatosítási alaktól eltérőleg, tetszőleges számú, a (3 és 4) tartányokhoz hasonló gazolin-gázfejlesztő tartányt alkalmazhatunk egymás fölött. Hogy a légbevezetést az égő lángokhoz mérten szabályozhassuk, az 5—8. ábrabeli szerkezetet alkalmazzuk, mely lényegében a (7) gazolintartón elrendezett, elzárt (58) I szelepszekrényből áll, a mely egyrészt az elgázosítóba a levegőt bevezető (10) csővel, másrészt a keverőcsaphoz vezető (32) csővel van a (64) csőtoldatok segélyével összekötve. A szelep középső (66) rekeszébe a
