35489. lajstromszámú szabadalom • Légritkításos fékberendezés a fővezeték és a fékhengerek közé bekapcsolt vezérlőszelepekkel

Megjelent 190fi. évi április hó 409-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 85489. szám. V/b. OSZTÁLY. Légritkitásos fékberendezés a fővezeték és a fékhengerek közé bekapcsolt vezérlőszelepekkel. GEBRÜDER HARDY CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 31-ike. Találmányunk tárgya légritkitásos fékberendezés, melynél a fővezeték és a fékhengerek alsó kamarái között a kapcsolatot oly módon elrendezett vezérlőszelepek létesítik, hogy eme szelepek — mikor ezeket a fővezetékben föllépő megfelelő nyomásnövekedés fészkeikről leemeli (mikor a szelepek működésbe jönnek) — a fővezeték és a fékhengerek alsó kamarái között az összeköttetést elvágják és így a nyomásnövekedésnek a fővezetékben való végigterjedését (a fékhullám átcsapási sebességét) gyorsítják. Eme vezérszelepek rövid idő múlva azonban önműködően záródnak és így a fővezeték és a fékhengerek alsó kamarái között a kapcsolatot újból létesítik, úgy hogy a levegő a fővezetékből a fékhengerek alsó kamaráiba áramolhatik és a fékeket meghúzhatja. Ha a fővezetékben kezdetben létesített nyomásnövekedés elég nagy volt ahhoz, hogy az alkalmazott gyorsfékszelepek, vagy egy külön zárószelep működésbe jöjjenek, a gyorsfékezés megindítására eme szelepeken is jut be levegő a vezetékbe és a fékhengerekbe, míg ellenkező esetben a levegő csupán csak a vezető vezércsapján át áramlik be a fővezetékbe ós a fékhengerekbe, tehát csupán üzemi fékezés indul meg. | Ugyancsak csupán üzemi fékezés indul meg akkor is, mikor a fővezetékben kezdetben létesülő nyomásnövekedés nem oly nagy, hogy a vezérszelepeket működésnek indíthassa. Á csatolt rajz 1. ábráján a találmányunk tárgyánál használt szelep függélyes metszetben, a 2., 3. és 4. ábrán pedig az egész elrendezés három foganatosítási alakja sematikus rajzban látható. Az 1. ábrán metszetben ábrázolt és a 2—4. ábra szerint az (1) fővezeték és (2) fékhenger között kapcsolatot létesítő (a) vezérszelepnek (4) membránon függő, harangalakú (3) szelepteste van, melynek középnyüását az (5) harántfal zárja el. Eme fal közepén, a szeleptesttől elfordult oldalán a falra merőleges, üreges (6) henger van kiképezve, melynek belseje a fal (7) furatán közlekedik a szeleptest üregével. A falnak ugyanezen az oldalán egy körben futó, alacsony (8) borda, a bordán belül pedig egy vagy több (9) furat van kiképezve, míg a szeleptest harangalakú falában egy kis (10) furat van alkalmazva, mely a szelepháznak a (4) membrán fölött fekvő és a (12) segédtartállyal közlekedő (11) kamarájába nyílik. Eme (11)