35478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges eredetű, darabos vagy porszerű anyagoknak tömör, kemény anyagokká való egyesítésére

_ 2 — mésszé alakítja át. Az ily módon készült | brikettek belsejükben is le lévén kötve, jóval ellenállóbbak, mint a régebb eljárás szerint, füstgázok használatával készült brikettek. Érezek brikettezésénél ez az eljárás azért is előnyös, mert a tiszta szénsav nem viszi a brikettekbe az érczet fertőző ként. Eljárásom a következő módon foganatosítható. A tömör darabokká átalakítandó darabos vagy poralakú anyaghoz megfelelő menynyiségű porrá oltott meszet vagy mészvizet keverünk, azután a keveréket nyomás alatt alakos darabokká sajtoljuk. Porrá oltott mész használata főleg akkor előnyös, mikor a darabos vagy poralakú anyag magában is nedvességet tartalmaz — bányanedves — mert ily esetekben a mész a nedvességet fölveszi és igy a keverékbe fölösleges nedvesség nem jut. A sajtolás útján előállított darabokat sajtolás közben vagy sajtolás után 8—25 légköri nyomás alatt álló szénsav hatásának tesszük ki oly módon, hogy a sajtoló formához vezető vékony csővezetékbe, vagy a sajtolt darabokat befogadó " tartályba ily nyomás alatt álló szénsavat vezetünk be. Ebben az utóbbi esetben legelőnyösebben akként járhatunk el, hogy több hosszú, erős falú Mannesmann-féle csőből készült tartályt alkalmazunk, melyeket csapok útján egy sűrített szénsavat szolgáltató csővezetékkel kapcsolhatunk. Mikor az egyik tartályt brikettekkel megtöltöttük, azt elzárjuk, a csapja nyitásával a tartályba szénsavat vezetünk, míg a tartályban 8—12 atm. nyomás nem uralkodik. Ily nyomás alatt a szénsav a tartályban levő alakos darabok belsejébe is behatol és a darabok készítésére használt oltott meszet a darabok legbelsőbb rétegeiben is 1—2 perez alatt szénsavas mésszé alakítja át. Mialatt az egyik tartályban az oltott meszet szénsavas mésszé alakítjuk, a másik tartályt tölteni lehet, úgy hogy az üzem folytonássá válik. A szénsavat a formákhoz vagy a tartályokba vezető vezetéket egy megfelelő kompreszszorral vagy sűrített szénsavat tartalmazó tartálylyal kötjük össze, nagy üzemeknél, ha a kötőanyaghoz szükséges égetett meszet maga a gyár készíti, a mész égetésénél fejlődő szénsavat lehet megsürítve az alakos darabok lekötésére fölhasználni. A formából, illetve a lekötőtartályból kikerülő alakos darabok kemény és teljesen vízálló állapotban hagyják el a formát vagy tartályt és azonnal fölhasználhatók. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás tetszőleges eredetű, darabos vagy porszerű anyagoknak, tömör, kemény darabokká való egyesítésére, azáltal jellemezve, hogy a száraz vagy bányanedves anyagot mészvízzel vagy porráoltott mésszel keverjük és alakos darabokká sajtoljuk, melyekhez sajtolás közben. vagy sajtolás után a zárt sajtolóformába vagy a sajtolt darabokat befogadó, zárt, legelőnyösebben Mannesmann-csövekből készülő tartályokba tetszőleges módon 8—25 atm. nyomásig megsürített szénsavat vezetünk, mely ily körülmények között az alakos darabok legbelső rétegeibe is behatol és az ezekben levő összes oltott meszet néhány perez alatt szénsavas mésszé alakítja át, úgy hogy a formákból vagy a tartályokból egész tömegükben lekötött, kemény, az időjárásnak és esőnek ellenálló, azonnal elégethető vagy elkohósítható és ezenközben szét nem eső briketteket kapunk. PÁLLAS Ré&2Véf"TÁRSASÁG IroaDiii BUDAPESTEM'