35469. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő műszer

Megjelent 1906. évi április hó 21-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 85469. szám. vil/a. OSZTÁLY. Távolságmérő műszer. MAGYAR MIHÁLY RAJZOLÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 6-ika. Találmányom tárgya egy távolságmérő műszer, melynek alapelve a csatolt rajz 1. ábrája szerint a következő: Ha valamely (A—B) tárgy (T) távolságát akarjuk tudni a vele párhuzamos (x—x) egyenestől, ezen az (x—x) egyenesen, mint alapvonalon kitűzzük természetes nagyságban az (A—B) tárgy hosszát, az (A"--B") hosszúságot. Azután az alapvonal tetszőleges pontjából egy másik, az alapvonaltól ismert (t) távolságban levő, párhuzamosan az (A és B) pont felé irányozva kitűzzük az (A' ós B') pontokat, mikor a H: H' = T: t egyenlet alapján a (T) távolság kiszámítható. Emez elv megvalósítására a csatolt rajz 2—4. és 5. és 6. ábráján műszerem két oly foganatosítási alakja látható, melyen a (T) távolság közvetlenül olvasható le. A 2. ábrán oldal-, 3. ábrán fölülnézetben és a 4. ábrán a 2. ábra (x—x) vonala szerint vett metszetben látható műszer egy hosszú, derékszögű négyszög kereszmetszetű (a) szekrényből áll, mely az ismert szerkezetű, önmagával párhuzamosan eltolható és az (A—B) egyenes hosszának az (x—x) alapvonalon való kitűzésére szolgáló (b) diopter vezetékét képezi. A (t) távolságban levő, egyenesen a (H') távolság lemérésére két (c) czélzónyelv szolgál, melyek egy közös (d) vezetődarabra vannak szerelve és az (a) szekrény (e) födelének (f) hasítékain nyúlnak át. Eme hasítékok egymással szöget képeznek, úgy hogy ha a (d) vezetődarabot a szekrényben eltoljuk, a legelőnyösebben rugalmas (c) nyelvek egymáshoz közelednek, illetve egymástól távolódnak. Ha már most a (c) nyelveket akként állítjuk be, hogy azok a (b) diopterrel kitűzött hoszszúságot akkor, mikor a (g) nézőkén átnézünk, közrefogják, az (A—B) vonal távolságát az alapvonaltól a föntebb megadott módon meghatározhatjuk. Természetes, hogy mérésnél a műszert alkalmas alapzatra állítjuk és hogy azt 90°-kal elforgatjuk, mikor az (x—x) alapvonalon az (A" B") pontokat kitűztük és az (A' B') pontok kitűzéséhez akarunk hozzáfogni. Hogy a (c) nyelveket kényelmesen lehessen mozgatni, a (d) vezetődarab a (h) csigákon futó (j) zsinórhoz van kötve, melyeket az (i) forgattyú segélyével lehet forgatni, hogy pedig az átfordítás pontosan végezhető legyen, a műszeren még egy (k) mágnestű is van fölszerelve. Ha állandóan ugyanakkora — pl. lm. — hosszúságú egyenest veszünk czélba, a műszer léptékét akként oszthatjuk be, hogy a