35456. lajstromszámú szabadalom • Rostélypálcza

Megjelent 1906. évi április lió 31-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI fjlRffi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35456. szám. Il/C. OSZTÁLY. Rostélypálcza. NESTLER & BREITFELD G. M. B. H. CZÉG ERLABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 24-ike. Találmányunk tárgya oly rostélypálcza, mely nagy teherbírása daczára, csak kis fölületen érintkezik a tüzelőanyaggal és az alulról beáramló levegőnek szabadutat enged a tüzelőanyaghoz, úgy hogy a rostélyon az elégés tökéletesen megy végbe, a rostély pedig vetődésnek vagy elégésnek kitéve nincs. Ismeretes, hogy valamely rostélyon az elégés annál tökéletesebben és egyenletesebben megy végbe, minél jobban eloszolva jut a levegő a tüzelőanyaghoz, úgy hogy legelőnyösebb az oly rostély volna, melynek pálczáit rendkívül vékony, egymástól egyenlő távolságban elhelyezett lemezek képeznék. Ez gyakorlati szempontból lehetetlen, mert a vékony lemezeket a kellő szilárdság biztosítására oly magasra kellene venni, hogy a közöttük képződő keskeny, magas csatornákban a levegő mozgását a nagy súrlódási ellenállás igen lassítja. Hogy a kitűzött czélt lehetőleg tökéletesen elérjék, már eddig is képeztek ki a rostélypálczák fölső fölületén csatornákat, melyek alul oldalirányban torkollanak ki, de ekkor két szomszédos nyílás között aránylag nagy fölületek képződtek, melyekhez friss levegő nem juthatott, úgy hogy az elégés eme pontokon tökéletlenül ment végbe. Ezenkívül a függélyes üregekben a fölszálló levegő túlságosan nagy súrlódási ellenállást talált, tehát a tüzelőanyaghoz nem lehetett az égés föntartására elegendő levegőt vezetni. Találmányunk szerint ettől eltérően, a kitűzött czélt oly módon érjük el, hogy a rostélypálcza fölső fölületét a pálczaegész hosszán fölhasítjuk, úgy hogy a pálczakét, aránylag keskeny (a) pálczából áll, melyek egymással csakis végeiken vannak összekötve, alsó fölületükön pedig az (a) pálczákat a (b) tartólécczel összekötő (d) kar rokra fekszenek. Ez a rostélypálcza a csatolt rajz 1. ábráján oldalnézetben látható, míg a 2. ábra két, egymás mellett fekvő rostélypálcza fölülnézete, a 3. és 4. ábra pedig az 1. ábra A—A, ill. B—B vonala szerint vett metszete.