35449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hézagmentes padlóburkolatok előállítására

^ á -csikók, — melyek túlnyomóan parafadarából állanak, aszbesztből, falisztből és a szükséges kötőanyagokból álló pótanyagokkal, mely alkatrészek a munkahelyen elegyíttetnek egymáshoz és dolgoztatnak föl habarcsszerű péppé, — szilárdan hozzákapcsolódnak a betonalzathoz és két-három nap alatt megkeményednek. A szigetelő anyagcsíkok összetételét úgy kell megválasztani, hogy a csíkok a megkeményedés után elásztikusak és engedékenyek maradjanak, hogy a betonalzatban esetleg keletkező repedéseket követhessék, a nélkül azonban, hogy maguk is elrepedeznének. A csíkok által körülzárt négyszögletű mezőkbe szigetelő kéregpapirból (födéllemezből, stb.) álló, a nyitott mezők nagyságának megfelelő (d) táblákat vagy lemezeket helyezünk be lazán, úgy hogy é táblák összeköttetés nélkül feküsznek rá a betonalzatra. E közbenső réteg elkészítése után a padlóburkolatot képező (e) xilolith-masszát rakjuk föl és símítjuk le. A xilolith-massza . ily módon az alzat betonjával vagy a tömör födémmel nem jut közvetetten kapcsolatba, csakis a parafa-szigetelő anyagból álló csíkok által képezett hálóval, és e háló szabad mezőibe helyezett, szigetelő kéregpapirból álló táblákkal kötődik össze. A xilolith-masszát a legközelebbi napon aczélból készített kaparókkal ki kell húzni és el kell- símítani. A most már teljesen elkészített padlóburkolat már két-három nap múlva használatba is vehető. Az ismertetett padlóburkolat, a parafaszigetelőanyag csíkok, a szigetelő kéregpapír és a xilolith-massza beszámításával együtt, összesen mintegy 15—16 mm. vastagsággal bír. A szigetelő anyagból álló csíkok körülbelül 8 mm. vastagok. A szigetelő kéregpapír vastagsága mintegy 1—2 mm., Tigy hogy a xilolith-massza a csíkok fölött mintegy 8 mm., míg a hálózat egyes mezőiben, a szigetelő kéregpapír fölött, körülbelül 14—16 mm. vastagságban terjeszkedik el. A közvetetlenül tömör födémekre vagy boltozatokra, illetve betonalzatokra fektetett hézagmentes padlóburkolatoknál közönségesen jelentkező azon hátrány, hogy mihelyt az alzat repedéseket kap, a hézagmentes padlóburkolat vele együtt szintén megrepedezik, a föntebb ismertetett eljárás szerint készített padlóburkolatoknál elkerültetik. Ha ugyanis a xilolith-padlóburkolat lefektetése után a betonalzatban vagy a tömör födémben repedések keletkeznek, akkor, ámbár a betonnal és a födémréteggel bensőleg összekötött, elásztikus, engedékeny szigetelő anyagból álló csíkok szintén megnyúlnak, illetőleg esetleg alulról megfelelően kirepedeznek is, mind a mellett a repedések nem terjednek át a fölső, kemény xilolith-masszába. Az elásztikus közbetétek elrendezése által ezenfölül még a xilolith-padlóburkolat (a fölső réteg) sokkal rugalmasabbá is válik, mint ha az említett burkolat közvetetlenül az alzatra fektettetnék s mind a mellett a padlóburkolat fölpuffadása mégis elkerültetik. E padlóburkolat tartósságát még az épületek egyenlőtlen üllepedési mozgásai is kevésbbé befolyásolják, mint az elásztikus közbetétek nélkül fektetett padlóburkolatokét. Végül a következő becses előnyök érdemelnek még említést. Mivel a xilolithmassza nem közvetlenül a betonalzatra fekszik, hanem a szigetelő anyagból álló belső csíkokra és a szintén szigetelő anyagból álló táblákra vagy lemezekre, következőleg a xilolith-masszában lévő lúgszerű kötőanyagoknak az alatta fekvő czementbeton, téglaréteg és hasonlók által való fölszívásának lehetősége megakadályoztatik. Ezzel azt érjük el, hogy a xilolith-anyag valamennyi alkatrészével együtt függetlenül és önmagában köt le és ez által egyszersmind a xilolith-burkolat anyaga egyenletes összetételét megtartja s festett padlóburkolatoknál egyenletes, foltmentes színezés érhető el. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás hézagmentes padlóburkolatok előállítására, jellemezve az által, hogy a betonalzatra először keresztben fektetett szigetelő anyagból álló csíkokból képe-