35448. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet ajtók, ablakok és effélék, valamint redőnyszekrények légmentes és porbiztos elzárására
' ^^ — 2 — gók vannak lazán behelyezve, melyek külső í végeikkel a (3) vájatokban (6) csavarszögek segélyével fogva tartott, igen kemény fából álló (7) hosszléczek belső lapjára fekszenek. A (7) hosszléczek megerősítése oly módon történik, hogy a tetszőleges számban alkalmazott és a hosszléczen át az ablaktokba csavarolt (6) csavarszög fejrésze a hosszlécz fölül szélesebb (8) furatán megy át, úgy hogy a hosszlécz a csavarszögek mentén eltolható és a vájatba többé-kevésbbé benyomható. A hosszlécz rendes állapotában az (5) rugók hatása alatt kifelé szoríttatik, határhelyzetét pedig a (8) furatokban f ekvő (6) csavarszögek fejei szabják meg. A hosszléczek külső része alkalmasan le van gömbölyítve és e gömbölyített részével az ablak összecsukásánál befekszik a (2) ablakkeretnek a lécczel szemben kiképezett (9) hosszvájatába (lásd 6. ábrát), mely a hosszlécz gömbölyűségének megfelelő keresztmetszettel bír. Az ablak összecsukásánál az ablakkeret (10) éle (lásd 4. és 6. ábrát) a (7) hosszléczet az (5) rugók hatása ellenében a (3) vájatba szorítja be, a mit a hosszlécz és a vájat között lévő rés lehetővé tesz. Becsukott állapotban a (7) hosszlécz az (5) rugók hatása alatt teljesen tömítően beszoríttatik a (9) vájatba, úgy, hogy sem levegő, sem por az ablaktok és ablakkéret között a helyiségbe be nem juthat. ' A szerkezet működésének könnyítésére és mindennemű zaj elhárítására egynyílású ablakoknál és természetesen ajtóknál arról is gondoskodhatunk, hogy a hosszléczet kívülről visszanyomhatjuk hosszvájatába, úgy, a mint azt a 4. ábra láttatja. E czélból az ablakkilincs tengelyére a (3) vájatból kinyúló (11) forgó reteszt ékelhetünk, mely a (7) hosszlécz üreget elzáró (12) vaslemezébe kapaszkodik és a kilincs elforgatásánál a léczet a (13) kampóval magával viszi s így az ablak összecsukásánál nem áll a (10) él útjában. Becsukott ablaknál azután a kilincset eleresztjük és a hosszlécz az (5) rugók hatása alatt a (9) vájatba benyomul. Az ablak kiegészítő részét képező redőszekrényt a következő módon biztosítjuk a levegő behatolása ellenében. A redőszekrény elől rendesen kettős ajtócskával van elzárva. A belső ajtócska eddig egy darabból állott, mely idővel öszszehúzódott és így a levegő beömlésére rés származott. A találmány tárgyánál a belső ajtócska két, beeresztett hosszlécz vagy más alkalmas módon egymásba kapaszkodó (14 15) deszkából áll, melyek érintkező hézaga alul a leszögezett vagy másként megerősített (16) posztósávval van eltakarva. A deszkák külső lapjára az érintkező hézagtól két oldalt _l -alakú, (17) vaslemezek vannak erősítve akként, hogy a lemezek szabad végei alá (18) ék van helyezve. Az imént leírt szerkezettel a keletkező rések az ékek időnkint való meghúzása által teljesen elzáratnak. A redőny szekrény érintkező födélrészei közé (19) posztó-vagy más sávokat helyezhetünk. Megjegyzendő még, hogy a találmány tárgyát képező szerkezet alkalmazásával nem is szükséges kettős ablakot alkalmazni, a mi különösen a melegebb időszakokban lakott házaiknál, villáknál bír nagy fontossággal. Kétszárnyú ablakoknál a szerkezet ugyanoly előnnyel alkalmazható, a szárnyak érintkező ablakkeretei pedig könnyebb összecsukhatás czéljából belső lapjukon rézsútosan vannak kiképezve, úgy, a mint azt a 3. ábra középrésze mutatja. A berendezés egyes részeinek kiképzése, így a vájatok és a léczek gömbölyűsége, avagy lapossága nincs korlátok közé szorítva és a találmány keretén belül sokféleképen módosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet ablakok, ajtók és más effélék légmentes és porbiztos elzárására, jellemezve az ablak-, ill. ajtótok hornyolásában kiképezett, végigmenő vájatokban csavarszögek segélyével megerősített és e csavarszögek mentén, vagyis az ajtó, ill. ablak síkjában rúgóhatás ellenében eltolható hosszléczek által, melyek öszszecsukott ajtó-, ill. ablak esetében a
