35442. lajstromszámú szabadalom • Trágyaszóró gép

Megjelent 1906. évi április lió

21-én MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 35442. SZÁM. X/a OSZTÁLY. Trágyaszóró gép. OTTO DEHNE ET C° G. M. B. H. GÉPGYÁRI CZÉG 0/M

FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 4-ike. A trágyaszórógépeknél a poralakú trágya, pl. szuperfoszfát stb., a szekrényből olykép szóratik ki, hogy annak falai a járókerékről hajtott forgattyús rudazat által ide-oda mozgattatnak, miközben az egyik vagy mindkét falon alkalmazott kaparok, vagy keverő peczkek a trágyaanyagot szétdörzsölik és porrá alakítják. Ezen trágya a falak alsó szélén kiképezett fogalakú nyílásokon keresztül a szórőcsatornába esik és innét a szántóföldre szóratik. Ezen szórócsatorna az (a) keréktengely (b) csapágyára van akasztva. A (c) csatornába nyúló (d) és (e) szekrényfialak alsó széle fűrészfogazással van ellátva. A szekrényfialak az (f) kar és (g) forgattyús tengely útján rudak segélyével ide-oda mozgattatnak. Az (e) falat (k) keresztrudak a (b) csapággyal kötik össze, míg a fülekbei és meggörbítetett végekkel bíró (1) rudak a falak és a (c) szórócsatorna között létesítnek csuklós összeköttetést. Az ily módon mozgatott falak a trágyaanyagot szétdörzsölik és fölaprítják. Az ismeretes gépeknél az (m) késők vagy fogak a szekrény feneke fölött bizonyos távolságban végződtek, minek következtében kedvezőtlen eredményt .kaptunk. Azonkívül a kések vagy fogak egyenlő hosszúra készültek, úgy hogy azok egyenlő mélyre nyúltak le. Űjabb kísérletek igazolták, hogy czélszerűbb, ha ezen fogak nem egy és ugyanazon mélységig, hanem különböző mélységig nyúlnak lefelé. Jelen találmány tárgyánál ezen hátrányok meg vannak szüntetve. A mellékelt rajz 1. ábrája a trágyaszóró gép fölülnézetét, 2. ábrája keresztmetszetét, 3. ábrája pedig a kaparóberendezésnek fölülnézetét mutatja. A lengő mozgást végző (d) és (e) szekrényfíalak alsó széle (m) fogakkal, kavarópeczkekkel vagy késekkel van ellátva, melyek olykép vannak elosztva, hogy egy bizonyos számú fog jut egy bizonyos hosszméretre. Ezen hossz azon lengés hosszának felel meg, melyet a falak az egyik mozgási irányban megtesznek, mely elmozdulás hossza a forgattyú lökethosszával egyenlő. Ezen beosztás f olytán oly fog- vagy késcsoportokat kapunk, melyek egymástól egyenlő távolságokban ismétlődnek. Miden egyes csoportban az utolsó és első fog hoszszabb, mint a közbeeső f ogak, és pedig anynyival, hogy a szélső fogak a szekrény fenekéig nyúlnak le. A (c) szekrényfal dör-