35441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes kövek festésére
__ Megjelent 1906. évi április hó 21-én. ' MAGY. KIR. SZABADALMI ffflffi HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 35441. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás természetes kövek festésére. CHEMISCHTECHNISCHE FABRIK DR ALB. R. W. BRAND & G° G. M. B. H. CZÉG CHARLOTTENBURGBAN. Bejelentésének napja 1904 deczember hó 6-ika. Elsőbbsége 1902 október 1-ével kezdődik. Természetes kövek, pl. márvány, gránit és más effélék f estésére tudvalevőleg gyakran csapadékokat használunk föl, melyek magában a kőben állíttatnak elő. Az ilyen festések igen színtartók és időjárást állók, de alkalmazásunknál az a hátrány mutatkozott, hogy a csapadékok csak fölületesen hatolnak be a kőbe, úgy hogy a kő belseje szinezetlen marad és annak tökéletes keresztülfestése egyáltalában nem, vagy csak nagyon csekély mértékben érhető el. Az eddigi eljárások szerint ugyanis a csar padékok előállítását a természetes kőben, különösen márványban, akképen végezik, hogy azokat az anyagokat, a melyek egymással csapadék képződése közben reakcióba lépnek, egymásután ugyanazon oldószerben oldva visszük be a kőbe. Mihelyt az oldatok egymással érintkezésbe lépnek, a mi már a kő fölületén megtörténik, a csapadék képződése végbe megy, mely a kő likacsait eltömi és kicsapó folyadék további behatolását a kőbe és ezzel a további festés létrejövetelét meggátolja. Jelen találmány czélja az említett hátrányok elhárítása és a kőben létesített csapadékok segítségével mélyebbre ható és intenzivebb festések előidézése, mint a milyenek eddig előállíthatók voltak. Az eljárás abban áll, hogy külön oldószereket használunk a következőképen. Először pl. a követ vákuum és nyomás alkalmazása mellett krómsavas káli vizes oldatával impregnáljuk és a vizet vákuum alkalmazásával vagy melegítés útján vagy más módon ismét eltávolítjuk. Ezután a követ eczetsavas ólom alkoholos oldatával impregnáljuk és az alkoholt ismét vákuum, melegítés vagy más efféle útján eltávolítjuk. Ily módon a kőben egymás mellett krómsavas kálit és eczetsavas ólmot kapunk, a nélkül, hogy ezek egymásra reagálnának. Ezután ismét vákuum alkalmazása mellett vízzel impregnáljuk a követ, melyben úgy a krómsavas káli, mint az eczetsavas ólom oldható, mire magában a kőben azonnal krómsavas ólom képződik. Ha ismert módon egymásután a krómátnak és ólomvegyületnek vizes oldatait alkalmaztuk volna, úgy a krómsavas ólomnak képződése mindjárt a két sónak a fölületen való összetalálkozásánál történt volna meg, miáltal a kő külső likacsai eltömődtek és a festéknek a kő belsejébe való további behatolását meggátolták volna. Szárítás után a festendő követ vákuumkészülékbe tesszük, a mi ismertnek tekintendő, és a kőbe beszorítandó folyadékkal