35438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd alakos testek előállítására
Megjelent 1906. évi április lió 155-én MAGY. ^ KIR. SZABADALMI raBffl HIVATAL / SZABADALMI LEI RAS 85438. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás szilárd alakos testek előállítására. GEBRÜDER SIEMENS & C° CZEG CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 7-ike. Találmányunk tárgya eljárás oly alakos testek (rudak, csövek, korongok stb.) előállítására, melyek az elektromosságot igen jól vezetik, mechanikai, thermikus vagy kémiai behatásoknak kiválóan ellenállának és ezért elektromos fűtőellenállások gyanánt vagy oly czélokra, melyek elérése nagy mechanikai szilárdságú és keménységű testek (csiszoló- vagy köszörűlőkövek stb.) alkalmazását követeli meg, igen előnyösen alkalmazhatók. Eljárásunk lényege az, hogy az illető testek előállítására használt alapanyagot több-kevesebb siliciummal, esetleg oly kötőanyaggal is keverjük, mely azt eléggé képlékennyé teszi, azután formákba sajtoljuk ós az így előállított alakos darabokat valamely nitrogént tartalmazó gázkörben, legelőnyösebben tiszta nitrogénben hevítjük, míg azok elég szilárddá nem válnak. Ily testek előállítására legelőnyösebben silicium és siliciumcarbid keverékét használjuk. Ezeket a nyersanyagokat bensőleg ) keverjük egymással és a keveréket a föntebb leírt módon dolgozzuk föl. Ha a keverékből kötőanyag használata nélkül a további földolgozáshoz eléggé szilárd testeket nem készíthetünk — bár ez elég nagy nyomás alkalmazásával rendszerint sikerül — az anyag képlékennyé tételére és a földolgozás megkönnyítésére a legkülönbözőbb kötőanyagokat használhatjuk. Lehet pl. oly kötőanyagot használni, mely az eljárás későbbi műveleteinél alkalmazott magas hőmérsékletnél teljesen elillan, vagy oly kötőanyagot, mely részben vagy teljesen hátramarad a tömegben, mint pl. az elkokszolható kötőanyagok (kátrány stb.). A sajtolás által előállított alakos testeket égető kemenczében nitrogént tartalmazó gázkörben hosszabb ideig izzítjuk, az ekkor előállított szilárd testek sok nitrogént tartalmaznak, mely a si líciumhoz van kötve, míg a saliciumcarbid változatlan marad, azonban részecskéit a keletkezett siliciumnitrid szilárd testté ragasztja össze. Elszenesíthető kötőanyag használatánál a tömegben levő széli a siliciummal és nitrogénnel a C2 Si2 N képlet értelmében vegyületet képez. Ha a siliciumhoz annyi szenet keverünk, amennyit az összes siliciumnak a föntebb jelzett C2 Si2 N vegyületté való átalakítása czéljából szükséges, igen szilárd, jól vezető testek képződnek, melyek főleg a C2 Si2 N vegyületből állanak. Ez a vegyület a hozzákevert siliciumcarbidot ép oly jól köti össze, mint az előbb említett siliciumnitrid. Emez ekként előállított testeknek igen
