35436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsnek stb. száraz állapotban való eltevésre alkalmassá tételére
rényből a szétzúzott gyümölcs a (B2) levezető csővön át a (B) hengerbe hull, melynek alsó fele (b) szitafonatból vagy áttört bádogból áll és melyben a kavarókarokkal és (b1 ) kefékkel ellátott (B1 ) tengely van forgathatóan ágyazva. A (B) henger alatt a lapos (C) edény van elhelyezve az átszitált pép fölvételére. Ezen edényt a (c1 ) szabályozó-csappal ellátott (c) cső s (D) vákuumkazánnal köti össze, melynek fölső részében az elzárható (D1 ) búvólyuk foglal helyet. A kazán ezen fölső része fönt csőnyúlványnyal bír, melyben egy kavarókészűlék függélyes (d) tengelye van ágyazva és mely a (D2 ) kondenzáció-hengerrel van összekötve. Ez utóbbiba a vákuumkazánban fejlődött gőzök a (d2 ) légszivattyú segélyével beszívatnak. A (D) kazán alsó részébe a (d1 ) gőzbevezető cső torkol. A begőzölt terméket a kazán legmélyebb pontján elrendezett (d8 ) csőtoldaton át a kazán alá helyezett lapos (E) serpenyőkbe bocsátjuk le, melyek végeiken magasított (e) szélekkel bírnak, úgy, hogy egymásra illesztésük alkalmával a levegő számára áteresztőcsatornák képződnek. A megtelt (E) serpenyők czélszerűen (f) gőzvezető csövekkel fölszerelt (F) szárítókamrában egymásra helyeztetnek és tartalmuk szilárd lepényekké megszáríttatik, melyek azután ládákba csomagolhatók és pedig legczélszerúbben vékony ruhából álló rétegek közbeiktatása mellett, melyek azt rovarok ellen megóvják. Igen érett, vagy puha gyümölcs esetén az (A) szekrényben történő szétnyomás, sőt maga a (B) hengerben történő szitálás is elmaradhat és az egész eljárás a vákuumkészűlékben történő kezelésre és az ezt követő szárításra korlátozható. Hogy a pépet a (C) edényből a (D) vákuumkazánba lehúzzuk, a kazánból levegőt szivattyúzunk ki, mire a (c1 ) csapot megnyitjuk. Ha a kazán alkalmas magasságig meg van telve, a (c1 ) csapot elzárjuk és a (d1 ) csővön keresztül gőzt vezetünk a kazánba, miközben a kazánban a kavarószerkezetet mozgásba hozzuk. A töltés befejeztével a nyomást 18 atm.-ra és ezután kavarás és fölmelegítés közben 20 atm.-ra fokozzuk, míg a kazánban a kezdetben 60° C.-u hő emelkedik és lehetőleg 71° C.-on tartatik, de semmi esetre se emelkedjék 82° C.-on fölül. A massza ekkor plasztikus minőségükre sűrűsödik be, ha a nyomásmérő 26l /4 atm.-t és a hőmérő 57° C.-t mutat, mire a melegbevezetést beszüntetjük és a masszát az (E) serpenyőkbe lebocsátjuk, melyekben még sajtolni lehet azt, mielőtt a szárítótérbe helyeznök. A nyert terméket friss gyümölcs helyett, mellyel íz tekintetében tökéletesen megegyezik, a háztartásban, czukrászdákban stb. pástétomok vagy bárminő más olyan eledel készítésére, melyhez egyébként főtt friss gyümölcsöt használnak, előnnyel alkalmazhatjuk. A szárított masszát ugyanis csak megfelelő mennyiségű vízzel kell keverni és hozzá alkalmas mennyiségű czukrot adni, ha ugyan nem használtunk már a lepények készítésénél is czukrot. A terméknek a színesedés ellenében való megóvására szolgáló eljárás a (G) kénező kamrában (3. ábra) foganatosítható, melyben a gyümölcs vagy a szétzúzott massza a vákuumban történő kezelést megelőzőleg, vagy azután (g) edényekben fölhalmoztatik. Ez edények úgy vannak berendezve, hogy a kéngőzök szabad átvonulását nem gátolják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyümölcsnek stb. száraz állapotban való eltevésre alkalmassá tételére, az által jellemezve, hogy a gyümölcsöt stb. péppé szétzúzzuk, vákummkészűlékben besűrítjük és azután alkalmas formában megszárítjuk. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a pép finomabb részeit és levét a durvább alkatrészektől szitálás útján elkülönítjük és külön kezeljük a vákuum-és a szárítókészűlékben. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 NCSZ\FÉN\TTA&AAÁG NVOHMJA BUOAPGBTBN
