35432. lajstromszámú szabadalom • Lángzó csöppfolyós tüzelőanyag égetésére a gázosító körül képződő segéd- és főlánggal

__ Megjelent 1906. évi április hó 21-én. ' MAÜY. KÍR. SZABADALMI WFSFTTF H L VATAL SZABADALMI LEÍR A S 35432. szám. lllh. OSZTÁLY Lángzó csöppfolyós tüzelőanyag égetésére a gázosító körül képződő segéd-és fó'lánggal. EHRICH & GRAETZ CZÉG BERLINBEN. A. szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 14-ike. Találmányunk tárgya egy lángzó csöppfolyós tüzelőanyag égetésére, mely főleg fűtésre és főzésre szolgál és melynél a segédláng és a főláng az elgázosító körül képződik, mindkét láng táplálására pedig gáz és levegő keveréke szolgál. A gázt bármely tetszőleges szénhydrogén szolgáltathatja, legelőnyösebben azonban szeszt használhatunk tüzelőanyag gyanánt. A találmányunk tárgyát képező lángzó ezektől a magukban ismert és sokféle alkalmazott, föntebb körülírt lángzóktól annyiban tér el, hogy a segédlánghoz külön szar bályozó tartozik, mely e segédlángnak a főlángtól függetlenül történő kioltását teszi lehetővé. Ily módon a segédláng szabályozása által, a gázfejlődést befolyásolhatjuk és kisebb vagy nagyobb főlángot létesíthetünk, első sorban pedig — és ez különösen főzőlámpánál fontos — igen kis főlángot létesíthetünk oly módon, hogy a segédlángot a szabályozó segélyével teljesen kioltjuk. Minthogy pedig úgy a fő-, mint a segédláng a gázosító körül képződik, a segédláng kioltása nem idézi elő a f őláng kialvását, hanem a főlángot csak nagy mértékben kisebbíti és a főláng saját fűtőhatása következtében tovább fog égni. Ha már most a segédlángzót a szabályozótag útján nyitjuk, a kiáramló gőzök a főlángon ismét meggyúladnak és a főláng fokozott mértékben ég, a mennyiben a gázfejlődés is fokozódik. A lángzó fogyasztása igen gazdaságos, főleg mikor csak kis lánggal ég, mert ekkor a segédláng gőzt nem fogyaszt. A szabályozást forgótolattyúk segélyével igen kedvező módon lehet végezni, de természetesen más szabályozótagot is lehet alkalmazni. Eme lángzó a csatolt rajz 1. ábráján függélyes metszetben, 2. ábráján baloldalt metszetben, jobboldalt fölülnézetben látható. A kanócczal telt térben fejlődő gáz a (v) gázosítóban gyűlik össze és az (1) vezetéken megy a (d) fúvószájba, mely az (m) keverőcsőbe torkollik és ebbe az (o) nyílásokon levegőt szív be. A beáramló gáz mennyiségét az (s) szeleporsó segélyével lehet szabályozni, mely arra is szolgál, hogy az (m) keverőcsőbe a gáz útját elzárjuk. Az (m) keverőcsőből a gázkeverék a (k) kamrába áramlik, mely a főláng kilépését lehetővé tevő (f) nyílásokkal és a segédláng kifejlődését megengedő (h) nyílásokkal van ellátva. A (k) kamra külső oldalán