35425. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú kommutátorgép egy fő- és két térbelileg eltolt segédtekercseléssel az állórész mágneses terének változtatására
Megjelent 1906. évi április hó 31-én. M^GY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 35425. szám. vil/g- OSZTÁLY. Egyfázisú kommutátorgép egy fő- és két térbelileg eltolt segédtekercseléssel az állórész mágneses terének változtatására. ELEKTRIC1TÁTS-ACTIENGESELLSCHAFT VORM. W. LAHMEYER & C° CZÉG M/M FRANKFURTBAN. bejelentésének napja 1905 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1904 julius 11-vel kezdődik. Az újabb egyfázisú váltakozóáramú kommutátormótoroknál sok esetben szükséges vagy kívánatos, hogy az indításnál az álló rész mágnesterének más térbeli helyzetet adjunk, mint a minővel az a gép normális járásánál bír. Ez eddig oly módon történt, hogy az állórész tekercselését két részből készítették, még pedig egy fő- és egy segédtekercselésből és az indításnál a segédtekercselést a főtekercseléssel sorozatosan kapcsolták, míg normális üzemnél a segédtekercselést egészen kiiktatták. Egy másik eljárást az E. T. Z. 1903. évfolyamának 568. lapján ajánlottak. Itt az állórész tekercselése egy fő- és két segédtekercse? lésből áll és egyszer a főtekercselést és az (I) segédtekercselést, másszor pedig a főtekercselést és a (II) segédtekercselést kapcsolják sorozatosan. Mindezen eljárásoknak az a hátránya, hogy normális üzemnél a fölhasznált anyagnak csak egy része (az utóbbi esetben csak 2 /s -a hasznosíttatik. Jelen találmány czélja ezen hátrányok megszüntetése. Ezt az által érjük el, hogy olyan segéd tekercselés alkalmazása mellett, mely ugyancsak két térbelileg egymáshoz és a főtekercseléshez képest eltolt részből áll; a főtekercselés mágneses terét a megindításnál a segédtekercselés egy része által gyöngítjük és a másik része által erősítjük, míg normális üzemnél mindkét tekercselés által erősítjük. Úgy az indításnál, mint a normális üzemnél, az állórész összes tekercselései be vannak kapcsolva és összes hornyai hasznosíttatnak. A rajz 1—3. ábrái a találmány elvét vázlatosan tüntetik föl. (I) a főtekercselés, (II) és (III) a segédtekercselés. Az 1. ábra a segédtekercselések kapcsolását normális üzemnél tüntetik föl. Az összes tekercselések tehát egy és ugyanazon értelemben hatnak. Ha már most az áram irányát a segédtekercselések egyikében, pl. a (III) tekercselésben megfordítjuk, az álló rész mágneses tere egy bizonyos, pl. pozitív szöggel eltolatik és a mótor egy bizonyos irányban megindul. Ha ellenben az áram irányát a (II) segédtekercselésben fordítjuk meg (3. ábra), az álló rész mágneses tere negativ értelemben tolatik el és a mótor ellenkező irányban indul meg. Hogy mindkét forgási irány számára egyenlő indító nyomatékokat kapjunk, czélszerű a (II) és (III) segédtekercselések mindkét részét,
