35421. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos kötélfeszítő szerkezet
pedig a másik, vagyis az ellenkező irányban forog1 , a mint ezt az 1. ábrán lévő nyilak jelzik, és pedig a (w) gömbölyítő dob forgatása s ennélfogva az (f) csigasor működtetése csak addig tart, míg az (o s) feszítő görgők közötti feszültség meghatározott értéket nem ér el s a körben futó kötél kellően meg nincs feszítve. Ekkor már a feszültség ellenállása sokkal nagyobb, semhogy a mágnesrendszer azt legyőzhetné, míg a (g) horgonyt ez nem akadályozza és a horgony a körben futó s a csigasor kötelétől független kötelet tovább mozgatja. A gömbölyítő dob helyébe valamely járgány vagy efféle is léphet s a mozgásnak a mágnesrendszerről, illetve a forgó horgonyról a kötelekre, szíjakra, lánczokra vagy effélékre való átvitele áttevő mechanizmusok, pl. kötéltárcsák, fogaskerekek vagy effélék közbeiktatása mellett is történhet. Úgyszintén a csigasor is más feszítő szerkezettel helyettesíthető, melyét az (m m) mágnesrendszer működtet. A motor tekercselésének helyes megválasztása s a körben futó kötél és a csigakötél feszültségének kellő aránya által az (r) kötéltárcsa számára akkor is megközelítőleg állandó fordulatszám érhető el, ha a mágnesrendsaer s vele együtt a (w) gömbölyítő dob is a legnagyobb fordulatszámmal forog visszafelé. Normális körülmények között tehát a(w) gömbölyítő dob nyugodtan áll s a körben futó kötél kellően meg van feszítve; ellenben az (f) csigasor kötele azon pillanatban, midőn a körben futó kötél feszültsége alább száll, tovább gombolyíttatik. Ha most az -(a) és (d) vagy az (e) és (c) vezető görgők távolsága ismét nagyobbodik, akkor a körben járó kötél az (o s) feszítő görgőkét széthúzza s ez által az (f) csigasor kötelét a dobról legombolyítja, miközben a dob visszafelé forog. A gombolyító dob ezen forgást végezheti, mivel a mágnesrendszer ellenkező irányú forgató nyomatéka csak a kötél meghatározott feszültségi el-ellenállásának felel meg. A gombolyító kötél tehát a (g) horgony s ennélfogva az (r) tárcsa forgási irányában addig húzatik, míg csak a körben futó kötél feszültsége a mótor horgonyának ereje által megszabott értéket el nem éri. Egyetlen elektromotor helyett, mely nemcsak a körben fütó kötelet, hanem ennek feszítő szerkezetét is működteti, a kötél megfeszítésére külön elektromotort is alkalmazhatunk, mint ez a 3. és 4. ábrán vázlatosan föl van tüntetve. Itt a mótor forgató nyomatékát a (h) központfutó szabályozó bármilyen fordulatszám esetében is állandó értéken tartja, mivel az áramkörbe (i) szabályozó ellenállások vannak kapcsolva, melyekre a (h) szabályozó (k) csúszó kontaktus eltolása útján hat s ily módon, lengő súlyainak állása szerint, több vagy kevesebb (i) ellenállást kapcsol ki vagy be. A központfutó szabályozót a kötélfeszítő mótor tetszőleges módon hajtja. A (gl) horgony elé a mótor nyugalmi állapotában, vagyis rendes üzem alatt állandóan ellenállás van iktatva, úgy hogy a horgonyon állandóan áram halad át. A kötéltárcsa vagy az (a b) görgők körül f1 :^ kötél az (o s) görgők fölöti > ^ közöttük a kötélen nj '>\. együtt a feszítő szerkeze görgőről vonókötél vagy efí^^HBI^r (w) gombolyító dobhoz, mely fogasktrékáttétel segélyével az elektromotor (gl) horgonya által hajtatik. Az egyik kötéltárcsa, a föltüntetett példában az. (a) tárcsa tengelyét tetszőleges mótor hajtja. A feszítő mótor és az általa befolyásolt központfutó szabályozó . működési módja tehát a 3. és 4. ábrabeli kiviteli példa szerint a következő: A kötél helyes megfeszítése esetén a (h) központfutó szabály ozó súlyai és az általa befolyásolt (k) csúszó kontaktus legmélyebb helyzetükben vannak, úgy hogy az egész (i) ellenállás a feszítő mótor (gl) horgonya elé van kapcsolva. Az összes (i) ellenállás úgy van megszabva, hogy a horgonyon most átfolyó áram oly forgató nyomatékot létesít, mely
