35418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maratott, photomechanikus nyomtatóformák előállítására

tási mód figyetembe vételével bármely, a fotográfiában, illetve a kemigrafiában alkalmazott módszer használható. így pl. a chromátoldat készítésére 10—20 rész organos anyag (albumin, enyv) oldható 100 rész vízben és az oldathoz 3—6% bichromát adható. A megvilágítás ideje igen különböző és a negatív sűrűségétől, illetőleg a fény intenzitásától függ, általában 5—15 perez között'változik. A használt fürdők töménysége az általában szokásos határok között fekszik, pl. Vaschloridfürdőnél 30— 40° Beaumé; a maratási idő körülbelül félóra. Minthogy a megvilágított és enn^ek következtében megkeményedett képelempontok között fekvő, meg nem világított elválasztóelemek a marófolyadék hatása ellen védve nincsenek, a marófolyadék első sorban emez elválasztóelemekbe hatol be és itt kezdi megmarni a lemezt. A maró hatás tehát, a másolat legkevésbbé megvilágított részein kezdődik, mert itt kevesebb ós kisebb képelempontok és szélesebb elválasztóelemek fordulnak elő és a maróhatás csak lassanként terjed át a jobban megvilágított részekre, hol viszont az elválasztóelemek túlnyomóaka képelempontokkal szemben. Mialatt a maratás ily módon a meg nem világított elválasztóelemeken előrehalad, a maratás következtében gödröcskék és ezek között kis kúpolk képződnek, melyek fejei a nyomtató forma képelempontjait képezik. Időmultával azonban a másolóréteg megvilágított képelempontjainak különböző megkeményedése és különböző mérvű saváteresztőképessége is érvényesíti hatását, tudniillik az ezek alatt fekvő lemezrészecskék is megfelelően lemaródnak, elsősorban pedig a másolóréteg leggyöngébben megvilágított részei alatt fekvő képelempontok. A föntebb jelzett lemaratás oly módon megy végbe, hogy a maratás befejezte után a leggyöngébben megvilágított részek legerősebben, a legerősebben megvilágított részek leggyöngébben lesznek lemaratva, minek következtében a képelempontok a kép tónusértékével arányos mélységben fognak a nyomtató forma síkja alatt feküdni. Ha igen gyönge és finom szemesézésű maratásokat kívánunk előállítani, a maratásnál képződő termékeknek a maratási gödröcskékből való eltávolítását el kell kerülni, mert ezek a maratási termékek (a maratási iszap) védik a már készre maratott finomabb és legfinomabb képelempontokat a tovább-, illetve lemaratás ellen. Durvább nyomtatványok, silányabb papiron előállított nagy példányszámú kiadványoknál azonban ezeket a maratási termékeket a gödröcskékből, esetleg kiöblíthetjük vagy kiecsetelhetjük. A nyomtató forma képelempontjainak a találmány tárgyát képező eljárásra jellemző részleges leimaratása ama különböző czéloknak megfelelően, melyre a nyomtatólemezt használni akarjuk, erősebben vagy kevésbbé erősen végezhető, lehet azonban oly f inom nyomtató képelempontokat is előállítani, melyek szabad szemmel nem láthatók, gyakran csak mikroszkópos úton mérhetők, a nyomtatásnál azonban ennek daczára érvényesülnek. Annak következtében, hogy a lemaratás arányosan történik, a különböző nyomtatóelempontok a nyomtatólemez síkja alatt különböző mélységben fekszenek, tehát (könyvnyomtatásnál) a festéket különböző mértékben fokozatosan gyöngítve, illetve (réznyomtatásnál) fokozatosan erősítve veszik föl és adják le, mi a nyomtatásra, illetve a levonat szépségére nagyon kedvező hatást gyakorol. A mint a kép összes tónusai készre vannak maratva, a lemezt a marófolyadékból kivesszük, megtisztítjuk és nyomtatásra előkészítjük. A másolóréteg jellemzésére használt «nem szeimcsézett» és «szemcseképződés kizárása mellett» kifejezéseket nem akként kell érteni, hogy minden csak mikroszkópos úton észlelhető szemcsézést el kell kerülni, hanem, hogy csakis az olyant kell elkerülni, mely a maratásnál képződő finom, természetes szemcsézés mellett ettől idegen, a