35418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maratott, photomechanikus nyomtatóformák előállítására

tási mód figyetembe vételével bármely, a fotográfiában, illetve a kemigrafiában al­kalmazott módszer használható. így pl. a chromátoldat készítésére 10—20 rész or­ganos anyag (albumin, enyv) oldható 100 rész vízben és az oldathoz 3—6% bichro­mát adható. A megvilágítás ideje igen kü­lönböző és a negatív sűrűségétől, illetőleg a fény intenzitásától függ, általában 5—15 perez között'változik. A használt fürdők töménysége az általában szokásos határok között fekszik, pl. Vaschloridfürdőnél 30— 40° Beaumé; a maratási idő körülbelül fél­óra. Minthogy a megvilágított és enn^ek kö­vetkeztében megkeményedett képelempon­tok között fekvő, meg nem világított elvá­lasztóelemek a marófolyadék hatása ellen védve nincsenek, a marófolyadék első sor­ban emez elválasztóelemekbe hatol be és itt kezdi megmarni a lemezt. A maró hatás tehát, a másolat legke­vésbbé megvilágított részein kezdődik, mert itt kevesebb ós kisebb képelempontok és szélesebb elválasztóelemek fordulnak elő és a maróhatás csak lassanként terjed át a jobban megvilágított részekre, hol viszont az elválasztóelemek túlnyomóaka képelem­pontokkal szemben. Mialatt a maratás ily módon a meg nem világított elválasztóelemeken előrehalad, a maratás következtében gödröcskék és ezek között kis kúpolk képződnek, melyek fejei a nyomtató forma képelempontjait képezik. Időmultával azonban a másolóréteg megvi­lágított képelempontjainak különböző meg­keményedése és különböző mérvű savát­eresztőképessége is érvényesíti hatását, tudniillik az ezek alatt fekvő lemezrészecs­kék is megfelelően lemaródnak, elsősorban pedig a másolóréteg leggyöngébben meg­világított részei alatt fekvő képelempon­tok. A föntebb jelzett lemaratás oly módon megy végbe, hogy a maratás befejezte után a leggyöngébben megvilágított részek legerősebben, a legerősebben megvilágított részek leggyöngébben lesznek lemaratva, minek következtében a képelempontok a kép tónusértékével arányos mélységben fognak a nyomtató forma síkja alatt fe­küdni. Ha igen gyönge és finom szemesézésű maratásokat kívánunk előállítani, a mara­tásnál képződő termékeknek a maratási gödröcskékből való eltávolítását el kell ke­rülni, mert ezek a maratási termékek (a maratási iszap) védik a már készre mara­tott finomabb és legfinomabb képelempon­tokat a tovább-, illetve lemaratás ellen. Durvább nyomtatványok, silányabb papiron előállított nagy példányszámú kiadványok­nál azonban ezeket a maratási termékeket a gödröcskékből, esetleg kiöblíthetjük vagy kiecsetelhetjük. A nyomtató forma képelempontjainak a találmány tárgyát képező eljárásra jel­lemző részleges leimaratása ama különböző czéloknak megfelelően, melyre a nyomtató­lemezt használni akarjuk, erősebben vagy kevésbbé erősen végezhető, lehet azonban oly f inom nyomtató képelempontokat is elő­állítani, melyek szabad szemmel nem látha­tók, gyakran csak mikroszkópos úton mér­hetők, a nyomtatásnál azonban ennek da­czára érvényesülnek. Annak következtében, hogy a lemaratás arányosan történik, a különböző nyomtató­elempontok a nyomtatólemez síkja alatt különböző mélységben fekszenek, tehát (könyvnyomtatásnál) a festéket különböző mértékben fokozatosan gyöngítve, illetve (réznyomtatásnál) fokozatosan erősítve ve­szik föl és adják le, mi a nyomtatásra, il­letve a levonat szépségére nagyon kedvező hatást gyakorol. A mint a kép összes tónusai készre van­nak maratva, a lemezt a marófolyadékból kivesszük, megtisztítjuk és nyomtatásra előkészítjük. A másolóréteg jellemzésére használt «nem szeimcsézett» és «szemcseképződés ki­zárása mellett» kifejezéseket nem akként kell érteni, hogy minden csak mikroszkópos úton észlelhető szemcsézést el kell kerülni, hanem, hogy csakis az olyant kell elkerülni, mely a maratásnál képződő finom, termé­szetes szemcsézés mellett ettől idegen, a

Next

/
Thumbnails
Contents