35404. lajstromszámú szabadalom • Újítás ívlámpákon
Megjelent 19Q6. évi április hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 85404. szám. VlI/h. OSZTÁLY. Újítás ívlámpákon. BLONDEL ANDOR MÉRNÖK ÉS TANÁR PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 13-ika. Jelen találmány czélja egymás fölött elrendezett szenekkel működő ívlámpáknak világítóerejét olyan szénpálczák alkalmazása által növelni, melyek anyagukban vagy bél alakjában ásványi pótlékokat tartalmaznak. Lényeges emellett különösen a szenek elrendezésének módja. A berendezésnek egyik alkotórészét egy tiszta vagy csak csekély fémvegyületeket tartalmazó negatív elektróda képezi, mely az említett vegyületekből nagyobb mennyiséget tartalmazó pozitív elektróda fölött van elrendezve, mi mellett a negatív elektróda körül lemez vagy csésze alakjában egy védő készülék van elrendezve, mely az alsó elektródáról felszálló fémgőzök összetartására, a fölső elektróda hegye körül lehetőleg magas hőmérséklet föntartására, a fényívnek támaszul s végül egyszersmind reflektor gyanánt szolgál. Olyan szénpálczák, melyek a mésznek, magnéziumnak, stronciumnak, káliumnak, nátriumnak stb. vegyületeit pótlékok gyanánt tartalmazzák, már régen ismeretesek. Közönséges szeneknél szintén régóta ismeretessé vált már a takarék-fény vetítő csésze vagy lemez alkalmazása is, mely a fölső szénnek gyors elhasználását megakadályozza. Azokat az okokat, amelyek miatt az ilyen ásványi anyagokat tartalmazó szénpálczák egymás fölött álló elektródákkal fölszerelt közönséges lámpáknál nem alkalmazhatók, mind Du Moncel (Traité d'Applications de l'Electricité) mind Bremer H. világosan megmagyarázták. Ez okok a gőzök fölszállása és örvénylése által okozott lobogása a lángnak és továbbá a fölső szénpálczán salakok képződése, melyek lecsepegve az alsó szénre hullanak és eközben a fényív kioltását okozzák, sőt a fényívnek újból való helyreállítását is megakadályozhaták. Bremer szerint (Elektrotechn. Zeitschrift, 1901 április 4., 304. oldal) e hátrányok elkerülhetetlenek, melyek így megakadályozzák az ásványi anyagokat tartalmazó szeneknek egymás fölött való alkalmazását, mivel ezek segélyével sohasem lehet olyan fényhatást elérni, mint az egymás mellett elrendezett elektródákkal. Mi gyakorlati kísérletek alapján annak megállapítására törekedtünk, miért nem érhető el az egymás fölött elrendezett, ásványi pótlékokkal ellátott szénpálczák alkalmazásával éppen olyan kedvező fénykihasználás, mint az egymás mellé elrendezett szénpálczákkal lehetséges és hogy mi okozza a fényívnek lobogását.
