35392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymennyiségű nedves levegőnek folytonos üzemű hűtésére és szárítására

áramlani miután (611, 9III )-ban lehűttetett és száríttatott. Ebből látható, hogy utóbbi elrendezés ugyanolyan hatású, mint a megelőző példában leírt. Az üzemet megszakítás nélkül folytathatjuk, mivel mindig csak az szükséges, hogy a csapóajtók állításával a (10) csövet a dér leolvasztása czéljából új kamarával kössük össze és azt (8) felé elzárjuk, azt a kamrát pedig melyben a leolvasztás most történt a (10) csatornától elzárjuk és (8) csatornával összekössük. A (c) alatt röviden, jellemzett eljárásnak megfelelő példaképeni foganatosítási alak a 6. és 7. ábrában van föltüntetve; 6. ábra vízszintes metszet, 7. ábra pedig függélyes metszet. A nedves légköri levegő itt is először a működésben benn levő kamarákon át áramlik, ezekben a kigyócsövekről az azokra dér alakjában lerakodott nedvességet leolvasztja, mire a levegő az egymásután kapcsolt hütőkamarákon át oly értelemben vezettetik, hogy az egyes hűtőkamrák hatályossága sorban növekszik vagyis a kilépési oldalon levő kamra a leghatályosabb úgy, hogy a levegő folyton tisztább és tisztább hütőfölületekre talál és teljesen szárítva és tisztítva lép ki a készülékből. Amint látható, a szóbanforgó berendezés több, egymással zárt körré kapcsolt (14) (I., II., III IX) hütőkamarából áll, melyek a közös hozzávezetőcsatornával beállítható (16) csapóajtók segélyével köthetők össze, míg átállítható (17) csapóajtók állásuk szerint a hűtőkamráknak a szomszédos kamrával vagy a (18) elvezető csatornával való összeköttetését megszüntetik. A hűtőkamrákat üzem alatt oly módon kapcsoljuk egymás után, hogy a levegő a hozzávezető csatornából legelőször is abba a kamrába áramlik, melyben a dért leolvasztjuk és ezután vezetjük sorban a többi kamara hütőcsöveire úgy, hogy a levegő az utolsóból teljesen szárítva a (18) levezető csatornába szivatik. A föltüntetett példában a levegő a (15) csatornából a (16) csapóajtón át a (IX) kigyócső mögé kerül, legelőször meleg, nedves állapotban az (I) kigyócsővel érintkezik, mely 1 a hütőfolyadékvezetéktől el van zárva, tehát hűtőhatást nem fejt ki, hanem a rajta levő dér a friss levegő által leolvasztatik, miáltal utóbbi előhütést nyer. Erre a levegő sorban a (II., III VIII) csőrendszerekkel jön érintkezésbe és emellett fokozatosan a kivánt hőmérsékletig lehüttetik és egyidejűleg száríttatik. Világos, hogy a legnagyobbfokú vízleválasztás az első kigyócsöveken jön létre, mely kigyócsövekről bizonyos idő múlva a dér alakjában ráfagyott nedvességet 'e kell olvasztani. Ha tehát azután a (II) rendszerről kell a dért leolvasztani, a (16a) csapóajtót kinyitjuk, a (16) csapóajtót pedig bezárjuk, a (II) csőrendszert a hütővezetékről lekapcsoljuk, ellenben a (IX) rendszert hozzákapcsoljuk, a (17).csapóajtót átállítjuk úgy, hogy most már a szárítandó levegő utoljára a (IX) kamarában levő csőrendszerrel érintkezik. Magától értetődik, hogy ezen foganatosítási alakon is tehetünk változtatásokat anélkül, hogy evvel a találmány keretét elhagynók. A 8. ábrában még egy további foganatosítási alak van schematikusan föltüntetve, mely előnyösen nagyolvasztókhoz alkalmazható és amelynél a torokgázok ill. a torokgázmótorok kipuffogó gázainak melege fölhasználtatik. Az ábrában (19) a tulajdonképeni hűtőkészülék, melyet a leírt módok egyike szerint állítunk össze és tartunk üzemben. A fujtató táplálására szolgáló levegő a (20) csővezetéken át a hűtőkészülékbe jut, amelyben nedvessége a (19) készülék hütőcsöveire dér alakjában lerakodik, s amelyet azután a szokásos módon megint leolvasztunk, A hűtőfolyadék (cseppfolyós ammoniak) a (21) kondenzátorból a (22) szabályozó szelepen át a (19) készülék hütőcsőrendszerébe folyik, innen pedig gőz alakjában a (23) absorbeáló térbe jut. Utóbbit azután a (24) hőkicserélő berendezéssel ismeretes módon kötjük össze, a (25) kihajtókészűléket pedig a (21) kondenzátorra], a (24) hőkicserélő készülékkel és a (23) absorbeáló térrel kötjük össze. Jelen találmány értelmében a (25) kihajtó készüléket vagy desztillátort a forró