35381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőmasszák előállítására

Megjelent 1906. évi április hó 13-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B5B81. szám. Xll/f OSZTÁLY Eljárás mükőmasszák előállítására. WIGHTMAN SIMON GYÖRGY MAGÁNZÓ WASHINGTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 3-ika. A jelen találmány tárgya eljárás olyan keverék előállítására, melynek földes alap­anyagát egy később leírandó kötőszer erősen összetartja, miáltal olyan terméket kapunk, mely pótlóanyag gyanánt használható az úttestek, gyalogjárók és más czélokra szol­gáló szokásos aszfaltkeverékek helyett, to­vábbá pótolhatja a téglát, tetőtéglát, követ, czementet és más anyagokat levezetőcsator­nák, alagcsövek, gátfalak, pöcegödrök elő­állításánál és sok más egyéb czélra is hasz­nálható, melyekre jelenleg gyakran czemen­tet, követ vagy betont alkalmaznak. Az eljárás foganatosításához olcsó gyantát keverünk egy fémvegyülettel. Lehet a gyan­tát porítani és a porított gyantával a porí­tott fémvegyületet keverni, vagy előnyösen a gyantát megolvasztjuk és a fémvegyületet az olvasztókba bekeverjük. 100 kg. gyantá­hoz 6—10 kg. fémvegyületet adunk. Fém­vegyület gyanánt előnyösen vasoxidot alkal­mazunk, valószínű azonban, hogy inás fém­vegyületek is megfelelnek a kívánt czélnak. Azt hiszik, hogy vasoxidnak gyantával való összekeverésénél gyantasavas vas (vasrezi­nat) keletkezik. Akármilyen fémvegyületet alkalmazzunk is, azt a gyantával a legben­sőbben össze kell keverni. Másrészt veszünk valamely közönségesen előforduló földfélét, pl. agyagot, homokot, kvarcot, téglaagyagot vagy ezeknek keve­rékét, és pedig 1000 kg ot. Ezt az anyagot alkalmas kazánban vagy más edényben 93—121° C-ra vagy olyan hőmérsékletre hevítjük, hogy ha megolvadt gyantát ráön­tünk, az nem szilárdul meg azonnal. A forró gyantát a hozzákevert fémvegyülettel együtt ráöntjük a hevített földnemű anyagra és a tömeget kavarás vagy lapátolás útján vagy előnyösebben azáltal, hogy keverőgépen, pl. betonkeverőn vezetjük keresztül, alaposan összekeverjük és egymással egyesítjük. Ha a fémvegyületet tartalmazó gyanta­szerű kötőanyagot a földnemű anyaggal alaposan összekeverjük, akkor egy plasztikus keveréket kapunk. Az alakíthatóság foka az alapanyagtól és a hőmérséklettől függ. Azt találtuk, hogy a gyantaszerű kötő­anyag mennyiségét az alapanyaghoz képest különféleképen kell megválasztani. így pl. kvarcnál kevesebb kötőanyag szükséges, mint a téglaagyagnál, homoknál vagy porí­tott agyagnál. Kvarcnál 10 súlyszázalék kötőanyaggal jó eredményt kapunk, homok­nál 15 vagy több százalék szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents