35372. lajstromszámú szabadalom • A füstvezetékben, ill. kéményben elhelyezett túlhevítő hajtókazánokhoz

Megjelent 1906. évi április hó lO-én. MAGY. SZABADALMI Km. H1YATAL SZABADALMI LEIRAS 85872. szám. V/e/2. OSZTÁLY. A füst vezet ékben, illetve kéményben elhelyezett túlhevítő hajókazánokhoz. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK WILHELMSHÖHEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 24-ike. Hajókazánoknál a füstgázokkal fűtött túl­hevítőt csakis a füstvezetékbe, illetve az ehhez csatlakozó kéménybe lehet beépíteni, mert más hely rendelkezésre nem áll. Mint­hogy azonban a hajókazánok huzata amúgy is csekély, a túlhevítőnek a füstgázok moz­gását csak igen kis mértékben szabad aka­dályoznia. Tapasztalás igazolja, hogy a füst­gázok mozgásirányára merőlegesen fekvő túlhevítő a füstgázok mozgását oly mér­tékben akadályozza, hogy a gőz túlhevíté­séből származó előnyöket a csökkentett égésből származó hátrányok teljesen el­lensúlyozzák. A füstgázok mozgásirányá­ban elhelyezett túlhevítő a gázok mozgá­sát sokkal kevésbbé akadályozza és a kürtő keresztmetszetét is kevésbbé csökkenti, mint az erre a helyzetre merőlegesen fekvő túlhevítő, ezenkívül az ily túlhevítő annyi­ban is előnyös, hogy kevesebb szállóhamút fog föl, tehát könnyebben tisztítható, to­vábbá hogy főrészei jól hozzáférhetők és könnyen kiválthatók, minthogy a túlhevítő csövek oly gyűjtőszekrényekbe vannak be­fogva, melyek a kéményen vagy füstszek­rényen kívül fekszenek. Ily füstgázokkal fűtött túlhevítő egy fo­ganatosítási alakja látható a csatolt raj­zokon, a túlhevítő csövei az (a al a2 a3) és (b bl b2 b3) pontok között a füstgázok áramlási irányában vannak elhelyezve. Hogy a csövek egymással párhuzamosan vagy lán­czolatosan vannak-e kapcsolva, az a talál­mány szempontjából mellékes. A nedves gőz az (o) csövön jut a túlhevítőbe és az (a) pontnál kezdenek a füstgázokkal érintkezni, a (b) pontig a természetesen többszörösen alkalmazott csövön a füstgázokkal párhu­zamosan megy azután irányt változtatni és (bl)-től ellenáramban megy tovább az (al) pontig. Itt a (k) kamrába jut, honnan az (a2 b2) szakaszon a füstgázokkal párhuza­mosan, a (b3 a3) szakaszon pedig ellen­áramban áramol tovább, míg a (kl) kam­rába nem jut, honnan az (ol) csövön távo­zik. A túlhevítőcsövek megfelelő, a kémény külső oldalán fölerősített (k kl) kamrákba vannak befogva, könnyen tömíthetők, ki­szerelhetők és megújíthatók. Természetes, hogy az elrendezést egy­szerűsíthetjük, vagy pedig a gőzt nem négy­szeresen, hanem három-, két- vagy egysze­resen vezethetjük. Egyszeres gőzvezetésnél pl. a gőz bevezetése ugyancsak az (o) csö­vön történnék, az egymással párhuzamosan és többszörösen alkalmazott csöveken a gőzt a füstgázokkal párhuzamosan vezethetjük

Next

/
Thumbnails
Contents