35325. lajstromszámú szabadalom • Keramiai gyártmány és eljárás annak előállítására

Megjelent 1 90f>. évi április hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 85825. szám. XVII/b. OSZTÁLY. Kerámiai gyártmány és eljárás előállítására. BOUVIER ALBERT GYÁROS GRENOBLEBEN. A szabadalom bejentésének napja 1905 szeptember hó 24-ike. A kerámiai gyártmányok, ipari alkalmazásuknál különösen kétféle behatás folytán törnek el és pedig lökések következtében, vagy pedig részleges kiterjeszkedés, illetőleg összehúzódás folytán, mely utóbbi esetben a törés, •illetőleg hasadás a kerámiai gyártmányok rugalmasságának hiánya folytán következik be. Ha az ily gyártmányokat pl. kályhák előállítására használjuk, akkor azokat törés ellenében kívül alkalmazott, erős fémarmaturával védjük meg, mely azokat szorosan körülveszi, úgy hogy ha az illető gyártmányokban mégis képződnek repedések vagy hasadások, akkor ezeknek káros következménye lehetőleg enyhíttetik. A szilárdság és tartósság fokozásának ezen módja azonban gyakorlatilag nem használható oly esetekben, midőn- szállítható és esetleg nagy méretű gyártmányokról van szó; ilyenek pl. a porczellángyártásnál alkalmazott égető formák, melyekben az égetendő porcaellántárgyakat égetésük közben elhelyezzük. Ezen formákat a kemenczéből való kivétel alkalmával igen nagy hőmérsékletnél kell kezelni, minek folytán azok gyors lehűlésnek és lökéseknek vannak kitéve, úgy hogy az ily formáknak nagy része hasznavehetetlenné válik. A jelen találmány szerint már most az ily kerámiai gyártmányok belsejében egy vázat alkotunk, melyhez a szilárdítandó kerámiai massza hozzátapad. Minthogy a kerámiai anyagok általában véve agyagföldből és kovaföldből állanak, czélszerű az említett vázat hasonló természetű anyagokból előállítani, melyek egy-; másra nem hatnak és melyek egymáshoz igen közelálló és lehetőleg kis kiterjeszkedési együtthatókkal bírnak. A váz gyanánt szolgáló anyagok részecskéinek továbbá oly alakkal kell bírniok, hogy azok egyrészt egymással jól összenőhessenek, másrészt a szilárdítandó masszával szoros összeköttetésbe léphessenek. Ezen föltételeknek az elektromos kemenczében kezelt agyagföld felel meg, a menynyiben ez hosszú, rojtos lamellák alakjában kristályosodik, melyek jól egymáshoz ta-i padnak és egymással összenőnek. A kristályosított kovaföld ellenben oly alakban jelentkezik, mely nem felel meg, mely oknál fogva ennek egy derivátját, a kovaszénanyagot alkalmazzuk, mely hosszú,