35321. lajstromszámú szabadalom • Szedő és öntőgép
- 9 — lította, a visszamaradó (A) matriczákat a hosszirányban elmozdítható (547) rúd (1., 2., 7., 17., 18. és 19. ábra) az (580) elevátorlemezre szállítja. Az (547) rúd a sorcsatorna fölött oldalt van elrendezve és egy lelógó (548) csuklós ujjal van ellátva, melyet az (519) rúgó rendszerint a csatorna oldala felé és a sor útjából kifelé nyom, midőn a sor az öntés helyére vezettetik. Ha a (J) szerkezet már elérte fölső helyzetét, akkor az (547) rúd hosszirányban elmozdul s (548) ujja a (82) borda végén levő (550) lerézselésre jut (18. ábra), minek következtében az (548) ujj a matriczákkal kapcsolódó helyzetbe mozdul s az (547) rúd további mozgása alatt a matriczákat az (580) elevátorlemezhez szállítja. Az (547) rúddal a szükséges mozgást az öntőminta (K) lengő kerete közli, mely az (551) csatlórúd végének egy üregével lazán kapcsolódó (554) peczekkel van ellátva. Az (554) peczek elég hosszú arra, hogy a (100) öntőmintának a jelen levő sor felé való mozgását és visszatérését lehetővé tegye, anélkül, hogy F( Z (554) peczek az (551) rúdból kikapcsolódnék. Mivel a (K) öntőkeret lengő mozgása valamivel nagyobb terjedelmű, mint amennyi az (547) rúd működtetésére szükséges, ennélfogva egy meddő mozgást létesítő (552) kapcsolást kell alkalmazni, mely az (547) rúdra szerelt, rúgónyomás alatt álló peczekből s az (551) rúdnak ezzel kapcsolódó hasítékából áll. Az (551) összekötőrúd hosszának egy részén vékonyabb, mint többi részén (7. ábra), minek következtében az (551) rúd elmozdulhat, anélkül, hogy az (547) rudat addig befolyásolná,, míg csak (553) sarka az (552) peczket el nem éri. Ezen a helyen a rugónak az (552) összekötő peczekre gyakorolt nyomása eléggé megnövekedik, hogy az (547) rudat az (551) összekötőrúddal való egyidejű működésre kényszerítse az utóbbi mozgásának további folyamán s ennek következtében az (A) matriczáknak az (548) újj által az (580) elevátor-lemezhez való vezetését biztosítsa. Megjegyzendő, hogy az (551) összekötőrúd hasítéka (18. ábra) czélszerűen a rúd végéig terjed s ennélfogva az (553) sarkon túl ér. Ezen berendezés, az engedékeny (552) kapcsolás alkalmazása folytán lehetővé teszi, hogy az egyes részek egymáshoz képest elcsúszhassanak, ha a matriczák esetleg fönnakadnának. Az (542) ütköző, mely az (540) tolólemezt a (B) űrpótlóknak a (J) szerkezetből a (G) szekrénybe való szállítása czéljából mozgatja előre, az (547) rúd által a most leírandó módon hozatik működésbe. Az (547) rúd hátsó vége (562) bevágással bír (19. ábra), melybe az (561) fogazott lécz van elcsusztathatóan szerelve. Az (561) lécz a gépkeretre ágyazott (560) fogaskerékkel, ez pedig a hosszirányban elmozdítható (558) rúd alsó oldalán kiképezett (559) fogazással kapcsolódik. Az (558) rudat az (543) csatlórúd az (542) ütközővel köti össze. Ha a (J) szerkezet legalacsonyabb helyzetét foglalja el (17. ábra), akkor az (542) ütköző a (J) szerkezet legszélső végén a (79) pofa közvetlen közelében van. Amint a (J) elevátor emelkedik, az (542) ütközőt az (558) rúdhoz csatlakozó (548) rúd az elevátorra keresztben kissé elmozdítja. Ugyanekkor az (547) lúd is működni kezd, azonban anélkül, hogy az (561) fogasléczet addig elmozdítná, míg csak (562) bevágásának széle az (561) léczhez nem ütközik. A tovább mozgó (547) rúd most már az (561) fogazott léczet is magával viszi s az (560) fogaskerék utján az (559) fogazást, (558) rudat és (543) csatlórudat is elmozgatja s ezáltal az (542) ütközőt a (J) szerkezetre keresztben addig mozgatja, míg csak az ütköző a (18), (18a) és 49. ábrán föltüntetett helyzetbe nem jut, amikor is a (B) űrpótlókat a (J) szerkezetből a (G) szekrénybe viszi át. A (K) öntőminta és (551) rúd megfordított mozgása aztán az összekötött részeket eredeti helyzetükbe viszi vissza. Elevátor szerkezetek. Az (580) elevátor lemezre vezetett matriczákat ezen lemez az (N) gerenda mentén az (M) végtelen láncz segélyével a gép fölső részébe szállítja (1., 3., 4., 17„ 18., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39. ábra). Az (580) elevátorlemez az (N) gerendán
