35321. lajstromszámú szabadalom • Szedő és öntőgép

helyezve, mely a (19?) rudat és az ezzel összekötött (99) rudat rendszerint fölemelni törekszik úgy, hogy ez utóbbi a B űrpótlékot megfoghatja és kizárás czéljából a soron átszoríthatja. A (198) rúgonak ezen hatását a (193) tengely (199) bütyke fékezi és szabályozza, mely a (197) függélyes rúddal összekötött (200) kar (201) görgőjével kapcsolódik. A (199) bütyök több (209) mélyedéssel bír s minden következő mélyedés közelebb fekszik a tárcsa középpontjához, mint a megelőző. Midőn a (199) bütyöktárcsa forog, a (99) kizáró rudat a leírt részek fel s alá járó és billegő mozgásba hozzák úgy, hogy a rúd az űrpótlókat mindjobban beszorítja a sorba, míg csak ezeknek ellenállása annyira nem növekedik, hogy a (198) rúgó hatását fölülmúlja. A (99) kizáró rúdnak ezen veregető vagy időszakos hatása folytán a sor szabadabban terjed ki hosszirányban, mintha az űrpótlók egyetlen ütéssel vezettetnének helyükre. A (199) bütyöktárcsa (209) mélyedéseinek száma nagyobb, mint amennyi egy rendes sor kizárásához szükséges. Más szavakkal, ha a (201) görgő az utolsó (209) mélyedéssel kapcsolódik, ez annyit jelent, hogy a sor rövidre volt szedve, midőn az öntési helyre érkezett és hogy a sor nincs eléggé kizárva, tehát a befecskendezett olvadt fémnek a soron való áthatolása nincs megakadályozva. Ennélfogva a szivattyú működését be kell szüntetni, hogy a kifeeskendezés megakadályoztaseék. Az ezen czélra szolgáló berendezés a 2., 3., 4., 14., 15. és 16. ábrán van töltüntetve. A gépállványra egy fiiggélyeB irányban mozgatható (202) kar van szerelve, mely a (203) rúgóval áll összeköttetésben, mely a kart rendszerint legalsó helyzetében tartja. A (202) kar a (197) rúdon ülő (200) kar pályájába nyul, azonban úgy van elhelyezve, hogy a kizáró szerkezet normális múködése alatt azzal nem érintkezik. Ha azonban az öntési helyen rövid a sor, vagy semilyen sor sem jelentkezik, akkor a (197) rúd a már leírt módon addig emelkedik, míg csak a (202) karral találkozva, ezt a (203) rúgó hatása ellenében föl nem emeli. Ezen helyzetben a (202) kar külső vége, midőn a (lói) tégely előre lendül, a (205) lengő tengely (204) karjával jön kapcsolatba, melyet a (205) tengelylyel a (206) tekercsrúgó köt össze. A (205) lengő tengely a tégely (223, 223) tartóira van ágyazva s átellenes végén (207) lelógó karral van ellátva, mely alsó végén (208) kiugrással bír. A (207) kar rendszerint a 15. ábrán látható helyzetet foglalja el. Ha rövidre szedett sor jelentkezik s ennélfogva a (200) kar rendellenes magasságba emelkedik, akkor az előre mozgó tégely a (204) kart a (202) karral érintkezésbe hozza s a (205) lengő tengelyt, (207) kart ég (208) kiugrást a 16. ábrán föltüntetett helyzetbe mozdítja s a megolvadt fém befecskendezését az alább leírandó módon megakadályozza. A (206) rúgó azért van a (204) kar és (205) tengely közé iktatva, hogy a működés simán menjen végbe s az ütközésekből eredő zaj elkerültessék. Az öntömintát és tégelyt elöremozgató szerkezet. A öntőmintát és tégelyt az öntési helyre vezető és onnan visszahúzó szerkezetek az 1., 3., 4., 7., 8., 11. és 14. ábrán vannak föltüntetve. A (100) öntőminta és a tégely (101) szája rendszerint a 3. és 7. ábrán látható helyzetben nyugszik, azonban az öntés ideje alatt ezen részek a 8. és 11. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, vagyis a (100) öntóminta a J kizáró szerkezet egyik oldala alá és az A matriczák vállai közé van vezetve, míg a tégely (101) szája a (100) minta hátsó oldalához csatlakozik úgy, hogy a fém a mintába fecskendezhető. A (100) mintát tartó K állvány kétféle mozgást végezhet, úgymint forgó és az öntendő sorhoz közeledő vagy attól eltávolodó mozgást. Ezen mozgások közül most az utóbbit fogjuk tárgyalni. A K állvány egy (214) hüvelyre van szerelve, melyet a (215) rúd a lelógó (218) karhoz erősített (217) csuklóval köt össze (8. ábra). A (215) rúdon a (214) hüvely két végén ülő (216, 216) csavaranyák segélyével a K állvány és (100) öntőminta az öntési helyhez és a (218) karhoz képest pontosan be-