35316. lajstromszámú szabadalom • Reflektoros regeneratív gázfűtőkályha
jelenleg alkalmazásban lévő fél reflektorok. A 2. és 3. alatt fölsorolt reflektorok a fokusok elhelyezése szerint függőlegesek (3. és 8. ábrák) vagy vízszintesek (4. ábra) lehetnek. A függőleges elrendezés előnye, hogy lentről félig minden légrétegbe esik egy-egy láng és így minden párhuzamosan fekvő rétegbe jut sugárzás által meleg. Ezáltal nemcsak szorosan a szoba padlózata fölötti rétegek melegíttetnek, mint ez a jelenleg forgalomban lévő kályháknál történik, hanem a kályha teljes magasságának megfelelő, csaknem embermagasságú légrétegek láttatnak el hősugarakkal. Az egyenes vonalban fekvő (1., 4. és 8. ábra) vagy körívben futó (10. ábra) egyszerű (8. ábra (a b) irányban fekvő) vagy kettéosztott (1. és 4. ábra) lángzósugarak mögött van elhelyezve légelosztóként szereplő, továbbá az égési termékek elvezetésére szolgáló berendezés. Az egyenes lángzósorok részére az 5. és 6. ábrák, a körívben fekvő lángsorok részére a 11. és 12. ábrák tüntetik föl a berendezést. A hideg levegő a kályha alatti részekből áramlik a (h és hx ) csövekbe, megkerüli az (L Li) köpenyt, amikor is az (e, e4 ) csatornákon elvonuló égési termékek melegének egy részét veszi föl ellenáramban. Az így előmelegített levegő tovább vonul és a (c) csatornákon át a (d és dx ) jelű csatornákba jut, honnan a (t) nyíláson át a láng aljához vagy az (ny) jelű csatorna «o» hossznyílásain a láng oldalához áramlik. A d és d2 úgyszintén az «ny»-el jelölt csatornák azáltal, hogy minden egyes lángot alulról és mindkét oldalról körülvesznek, (1., 7. ábra metszetben) annyira felmelegszenek, hogy a rajtuk átáramló és már előre felmelegített levegőt magas hőfokra hevítik, miáltal fehér lánggal való intenzív, korom- és füstmentes égést nyerünk. A lángok égéstermékeit az egyenes- vagy hullámlemezből készített s (k) kürtővel összekötött (s) sisak szívja fel. Hullámlemezböl készült sisak alkalmazásánál az égési termékek elvezetése minden láng fölött eszközölhető. Mielőtt az égéstermékek a kürtő felé eltávolodnának, melegük kihasználása czéljából az (éx és éa ) csöveken át, két hullámlemez összeszegecsélésből képezett (cs) csősoron keresztül vezettetnek, még pedig az I. és II. csoportban fölülrőllefelé, az I/a és Il/a csőcsoportban lentről fölfelé s innen (k) toldaton át a kéményhez. A forgási fölületből alkotott reflektorkályhánál (10. ábra) az égési termékek az «é» csőből egy köralakú lemez által kettéosztott ex és e3 huzatokon keresztül vezettetnek a kéménybe. E huzatfölületeken az alulról fölfelé áramló hideg levegő felmelegszik, közben a (v) vízmedenczében elhelyezett vízgőzökkel keveredve, a kályha fölső részén kíáramlik a fűtendő helyiségbe. A gázbeömlés önműködően való elzárásra szolgál a 13., 14., 15., 16. és 17-ik ábrákban föltüntetett záró- és gyujtócsap. Ez áll mindenek előtt egy gyengén kúpos nagy hengeres és belülről üreges (p) csapkúpból, mely a (G) lángzócsőhöz és a (gy) gyújtócső felé furatokkal bír. E csaphoz a (H) csapházba van beillesztve, melyet fölülről az (E) kúposán illesztett födél zár le. E födélen bújik keresztül a csapszár, melyre az (M) mutatóban végződő (f) fogantyú van rácsavarva. A fogantyú lefelé eső (T) nyúlványához az (S) tekercsrúgó egyik vége van megerősítve, míg eleje az (E) födél egyik nyúlványához van csavarva. A fogantyút tehát forgatása után a tekercsrugó viszi vissza eredeti állásába, mely czélból kell, hogy a (p) csapkúp ne járjon nehezen. E végből a csapkúp alúl golyóra van ágyazva és fölülről (g) rúgóval van leszorítva. A fogantyú (T) nyúlványa a (K) ív hasítékán forog ide-oda, miáltal szélső helyzeteiben határolva van. Közbenső helyzetekben a (Z)-vei jelzett szög a forgattyút oly módon rögzíti, hogy a szög aljában levő (n) orr a csapház peremében levő és a «zárva», «gyújtás», «teljes égés» és «mérsékelt égés»-nek megfelelő (ly) lyukban a perem alatt elforgatandó, ezáltal a fogantyú fogva marad. Ha avatatlanok forgatják a szöget, akkor ez mindazon esetekben, melyehben az (n) orr az (ly) lyukak
