35291. lajstromszámú szabadalom • Úszódokk a súlynak emelésér és sülyesztés közben való kiegyensúlyozásával
Megjelent 1906L évi április hó 3-án. MAGY. KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEIRAS 35291. szám. XV/a. OSZTÁLY. Úszódokk a súlynak emelés és sülyesztés közben való kiegyensúlyozásával. mehlhorn alfréd és klitzing fülöp mérnökök kiel/m dietrichhofban. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 24-ike. Az eddig általánosságban használatos úszódokk-rendszereknél a következő jelentékeny hátrányok tapasztalhatók: 1. A szivattyúzásra fordított munka sokkal nagyobb, mint a hajó emeléséhez szükséges erő. 2. Az emelés egy periódusában a szerkezeti részekben föllépő feszültségek részben sokkal nagyobbak, mint az egész teher fölemelése után. 3. Az emelésre fordított munka a sülyesztésnél teljesen elvész. Az első hátrány, azaz a túlságosan nagy szivattyúzási munka, a belső és a külső vízállás nagy különbségéből származik, mert a sülyesztésnél fölöslegesen nagy erővel betóduló vizet az emelésnél ismét ugyanoly erővel ki kell nyomnunk. A második hátrány, túlnagy feszültségek, onnan származnak, hogy a teheremelésével a szerkezeti részekben föllépő feszültségek az egyidőben föllépőnagy víznyomások által .növelteinek. Sok dokknál az oldalszekrények üríttetnek ki először, minek következtében az emelő erőnek a teher támadási helyétől való nagy távolsága folytán ezen hátrány még csak növeltetik, mert ekkor a legnagyobb feszültség nyomatéka a legnagyobb víznyomással összeesik. Az emelési magasság csökkentésére a dokkok alsó részén alkalmaztak már ugyan zárt levegőtartányokat, de evvel a szándékolt czélt csak egészben csekély mérvben érhetjük el a következő okokból: A levegőtér a gyakorlatban csak aránylag igen kicsinyre és pedig a dokk vassúlyának kb. 2 /'írára vehető föl, mert túlságosan nagy levegőtérnél a dokk sülyesztésének szabályozására szükségelt túlnyomása vízbebocsátására nem volna elegendő. A szándékolt előny, 'HZclZ ct belső vízszin növelése és az emelés magasságának csökkentése az ilynemű dokkoknál csak a sülyesztett állapotban és az emelés kezdetén jelentkezik, mert az emelés előrehaladott állapotában a belső vízszin jóval gyorsabban sülyed, mint a külső, miáltal az emelés további szakában az emelés magassága erősen növekedik és evvel laz óhajtott műszaki effektust teljesen elveszítjük. Az említett oknál fogva, továbbá azért is, mert a kiszivattyúzandó vízmennyiség ugyanaz marad, szivattyúzási munkában alig nyerünk valamit. A 2. alatt említett hátrány úgy a régi,