35279. lajstromszámú szabadalom • Kettős gyújtó ürlövedékekhez

— 2 tyú idő előtt lobban föl és kifelé egy dugó útján van elzárva, melyet a gázok kilöknek. A (k) alsó ütő alsó, négyszögkeresztmetszetű szárával az (a) süveg hüvelyalakú (a2) nyújtványának fenekén van átvezetve és a (pl) durranó töltet tokjába nyúlik, úgy hogy ezt az alsó ütővel együtt forgatni lehet. A hüvelyalakú (a2) nyújtvány a rob- ) bantótöltet (p) tokjához simul és a két részt a szövetből készült (r) gyűrű közvetítésével tömíti, úgy hogy ezen az úton a (k) alsó *ütő lángja a (pl) durranó töltetet nem érheti. Az (m) retesz a (k) alsó ütő egy f uratába nyúlik és ennek elfordulását mindaddig meggátolja, míg az (o) puskaporszeim le nem égett, melyet az (n) csavar szorosan az (m) reteszre nyom és így a visszatolódásban meggátol, úgy hogy a (k) alsó ütő sem fordulhat el. Az (i) rúgó másik derékszög alatt lehajlított (il) vége a (k) alsó ütő egy hasítékába nyúlik, míg másik (i2) vége az (i) rúgó nyomása alatt fogódzik a süveg egy hornyába. Az (i) rúgó ily módon a (k) alsó ütőt forgatni törekszik. Az (1) csavar a süvegbe van becsavarva és az alsó ütő (k3) hornyába fogódzva, az (i) rúgó (il) végét lenyomva tartja, mikor ez az alsó ütővel együtt 90°-kal elfordult és a (pl) durranó töltet a (d) gyújtótöltettok (dl) gyújtónyílása fölött áll (2. ábra). A (k) alsó ütőben a (kl) csappantyú és a (k2) puskaporszem van elhelyezve, melyből a (k4) és (a3) furatok vezetnek a (b) gyúelegykorong (bl) hornyába, mely a maga részéről ismét a (c2) puskaporszem és a laza porral telt (cl) csatorna útján van a (pl) durranó töltettel összekötve. A durranótöltet (p) tokja a (c) gyújtó tányérban forgatható és súlycsökkentés czéljából (p2)-nél annyira el van marva, a mennyire azt a (pl) durranótöltet idő előtt való föllobbanásából származó gázok hatásának való ellenállás biztosítása czéljából csak kimaratni lehet. A gyújtótöltet (d) tokja a gyújtót lefelé elzárja. A gyújtótöltet (d) tokja, ép úgy, mint a (dl) gyújtónyílása laza állapotban lévő, az ürlövedék robbanó tölteténél is használt (d2) készítménnyel van töltve és fölül egy erős födéllel van elzárva, melyen a (pl) durranó töltet nem csaphat át. A gyújtó leírt foganatosítási alakjánál a durranó készítményt az (o) puskaporszem leégése után az (i) rúgó állítja a gyújtásra alkalmas helyzetbe. Természetes azonban, hogy erre más alkalmas erőt is lehetne használni, pl. a leégő puskaportestek gázait, a centrifugálcsőnek a lövedék repülése közben a gyújtó laza részeire gyakorolt hatását stb., mely erő a lövedék bizonyos repülési ideje után az (o) puskaporszem leégési idejének megfelelően jutnak működésbe. A durranó készítményt nemcsak forgatás, hanem a lövedék hoszszanti vagy haránttengelyében való eltolás által is lehetne oly helyzetbe hozni, hogy egy puskaporszem leégése után a robbantó készítménnyel telt furattal kerüljön szambe és ezt fölrobbantsa, ép így lehetne a durranó készítményt fix módon is ágyazni és a tűzátvezetést a gyújtónak más, a puskaporszem leégése után elforduló vagy eltolódó részével létesíteni. A gyújtó működési módja a következő: Lövésnél a (h) gyújtótű fölső csúcsa az (f) fölső ütőcsappantyúját föllobbantja, a tűz az (al) csatornán átcsap a fölső gyúelegykarikára, melynek kezdete (orra) az (al) csatornába nyúlik. Ha a gyúelegykarika az (o) puskaporszemig leégett, mi körülbelül 1—2 másodperczet (400—800 m.) vesz igénybe, a megfelelő távolságban alkalmazott (o) puskaporszem is meggyúlad és leégése után az (m) reteszt a centrifugálerő hátralöki, illetve az (i) rúgó a (k) alsó ütő közvetítésével hátra nyomja, minek következtében az (i) rúgó a (k) alsó ütőt és evvel a (p) durranótöltet-tokotanynyira elforgatja, a mennyire az (1) csavar elforgatni engedi, mely helyzetben a (dl) gyújtónyílás a (pl) durranótöltet fölött áll. Időközben a gyúelegykarikák az ismert módon leégnek és a tűz a (c2) puskaporszemen és a (cl) csatornában lévő puskaporon a (pl) durranó töltetre csap át, mely a (dl) gyújtónyúláson át a (d2) gyújtótöltetet és evvel a robbanótöltetet gyújtja meg.