35250. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

- 7 -ható nyomó kozög égy része benyomul magának a túrónak tengelyirányú fúratába is és a fúró metsző éleihez jutva, a fúrólyukból a kőzetszilánkokat fúrás közben oly mértékben kifújja, mint ahogy azok keletkeznek, úgy hogy a fúrólyuk és a fúró folytonosan tisztán tartható és folytonos fúrás van lehetővé téve a fúró kicsorbulása nélkül. A kőzetpor a fúrólyukból való kifúvatása alkalmával a fúró hengerét teljesen belepheti és a fúró gépet kezelő munkásra is káros hatásúnak mutatkozik. Ennek meggátlására szolgál a fúró hengerének mellső végén köralakban elrendezett (21) kiáramlási furatok sora, a mint ez a 3., 4. és 6. ábrákon látható, úgy hogy a dugattyúkalapács minden egyes lökete alkalmával és ugyanazon időben, midőn a légáram a kőzetszilánkokat és a kőzetport a sziklába fúrt lyukból tovafújja, a komprimált levegő körgyűrűalakú sugárnyaláb alakjában kiáramlik a fúró hengerének mellső végéből és miközben e levegő a (122) kőzetporrészecskékkel találkozik, melyek a fúrólyukból kihajtatnak, azokat ellenkező irányban a vájat vagy az alagút homlokfalához fújja, melybe a lyuk fúratik, a mint ez az 1. ábrán látható. A dugattyúkalapács a hengerben rendkívül gyorsan mozog ideoda, minden egyes löketnél ütést mér a fúróra és előidézi azt, hogy a kőzetpor folytonos sugár alakjában fúvassék ki a fúrólyukból. Ugyanazon pillanatban, midőn a levegő, a lyuk fúrásának megkezdése czéljából, a fúró hengerébe vezettetik, levegő jut az (56) csap megnyitása által az állandó nyomású (47) fúrótovábbító henger belsejébe is. E levegő a (48) dugattyúfej mögött lévő (52) dugó központos fúratán keresztüláramlik és állandó és folytonos, egyenletes nyomást gyakorol a dugattyúfejre, miáltal a dugattyúkalapács (1) hengere és a fúró folytonosan a sziklafal felé mozog és ezen előre mozgató nyomás folytonos föntartásával a dugattyúfej, ennek dugattyúrúdja, a dugattyúkalapács előre mozog és a fúró benyomul a kőzetbe, még pedig oly gyorsan, a mint a vésés végbemegy, és mindad| dig, míg a dugattyúfej a (49) ütköző peczket a (47) henger végén el nem érte, mikor is a levegő a (63) légkibocsátó furaton keresztül kiáramlik, miáltal a nyomás megszűnik és a fúró előretoló mozgásának vége szakad. Az (56) szelepet ezután, a levegőnek a hengertől való elzárására, elforgatjuk, miáltal egyszersmind e szelep légkibocsátó nyílása is megnyílik, úgyhogy a henger rögtön megszabadul minden levegőtől és a dugattyú, löketének kezdeti helyzetéig visszamozgatható, hogy a fúrógép a fúrólyuk mélyítése czéljából, egy hosszabb fúrószerszám beillesztése után, tovább működtethető, vagy más helyre mozgatható legyen, pl. egy újabb lyuk fúrásának megkezdésére. Ha a tartó oszlopot és a fúrógépet új lyuk fúrására állítottuk be, akkor a levegőt mindenekelőtt bebocsátjuk a fúrót továbbító hengerbe, mikor is a henger dugattyúja a fúrógép hengerét előretolja mindaddig, míg a fúrószerszám a kőzetfalba nem ütődik. Ezután levegőt bocsátunk a dugattyúkalapács hengerébe, mire a munkás megfogja egyik kezével a (9) csődarabot és ezt lassan körülbelül 13—20 cm. hosszú körívben föl- és lemozgatja, miáltal a dugattyúkalapács hengerét, a fúrót és a továbbító hengert lengő mozgásba hozza és ezen lengetést mindaddig folytatja, míg a fúrás tart. Ezen lengető mozgás lehetővé teszi, hogy a fúró tiszta, sima, kerek lyukat fúrjon a kőzetbe minden barázdaképződés, vagy kicsorbulás nélkül, mert a fúró finom metsző élei közvetlenül egymás mellett feküsznek és a lyuk fenekét egyszerre érik. Bár az előzőkben föltettük, hogy az állandó nyomású, azaz a f úrót továbbító hengert komprimált levegővel működtetjük, a jelen bejelentés bárminő más, expandálni képes, nyomás alatt álló, gázalakú vagy folyékony anyag alkalmazását is magában f oglalja, tehát gőz vagy víz, főkép ez utóbbi használatát. Ha a levegő vagy a gőz helyett vizet vezetünk a fúrót továbbító hengerbe, hogy ebben állandó nyomást tartsunk fönn, mely a dugattyúra hasson, akkor egyszerűen csak arra van szükség, hogy