35240. lajstromszámú szabadalom • Beszélgetésszámláló távbeszélőállomások számára

forgástengelyének mindegyik oldalán egyegy (e2), illetve (e3) toldattal van ellátva, melyek a (dl) kar f ölemelésére szolgálnak. A (d2) rúgó a (dl) kart mindig lefelé húzza. Hogy a kapcsoló zárása és az elektromágnesnek ily módon létesített bekapcsolása után a kapcsolónak ismételt megnyomását megakadályozzuk, mielőtt a központ a kapcsolót f ölszabadította volna, a (c) kapcsolót fölszabadította volna, a (c) kapcsoló a következőképen van fölszerelve (5—8. ábrák). A kapcsoló négy (e el h gl) rúgóból áll, melyek közül a két első az elektromágnestekercselését tartalmazó vezeték zárására szolgál. Az (e) rúgó a közbenső szigetelő (i) peczket hordja, mely az (el h) és (gl) rúgókon megy keresztül. Az (i) szigetelőpeczeknek kif elé nyúló vége, mely a (gl) rúgón megy át, kisebb átmérővel bír, mint a peczek többi része. A (h) rúgó a (hl) szigeteléssel van ellátva, úgy hogy az (el) rugóval vezetőösszeköttetésbe nem juthat. A (gl) rúgó szabad végére ráfekszik a (c) nyomógomb belső vége, míg a (b)rúgó szabad vége a (d) horoggal oly módon működik együtt, hogy a (cl) nyomógomb megnyomásánál a (d) horog alá jutva, ezt fölemeli és azután általa rögsíttetik. A (h) rúgó szabad végéről továbbá a (h2) lemez hajlik le, a melyen a kapcsoló nyugalmi helyzetében a (g) ötlő nyugszik. A (g) ötlő forgathatóan van az (al) járomhoz erősítve és a (g2) rúgó azt lefelé húzza. A nyugalmi helyzetben a kapcsoló különböző részei az 5. ábrában föltüntetett helyzetet foglalják el. Az (e) és (el) rugók tehát nem érintkeznek. Ha a nyomógombot megnyomjuk (6. ábra), akkor a (gl) rúgó, minthogy az (i) szigetelőpeczek középső, vastagabb részének homloklapjára fekszik, az (©) rugót balra nyomja és mivel maga a (h) rugóra fekszik, ezt, valamint a (hl) szigetelés segélyével az (el) rúgót is balra szorítja. A (cl) nyomógombot addig kell nyomni, míg a (d) horog a (h) rúgó szabad vége fölött be nem csappan. Ha azután a (cl) nyomógombot eleresztjük (7. ábra), akkor a (gl) rúgóval együtt nyugalmi helyzetébe visszatér, míg az (e el) rugók csak akkor jutnak egymással érintkezésbe. A (g) ötlő (g2) rúgójániak behatása alatt a (h) rúgó szabad vége fölött becsappan és homloklapjával a (gl) rúgó útjába fékszik, úgy hogy a kapcsoló kiváltása, valamint az (e el) rugók érintkezése a nyomógomb lenyomása folytán (8. ábra) elő nem idézhető, mielőtt a (d) horog föl nem emeltetett, a mi, mint már megemlítettük, csak az (a) elektromágnesnek a központból vald gerjesztése útján történhetik. Az új beszélgetésszámláló kapcsolása a 9. ábrában látható. Az (A) előfizetőállomás a szokásos készülékekkel van fölszerelve és a központ párhuzamosan kapcsolt (p) kapcsolóival az (1 2) kettős vezeték útján van összekötve. A (2) vezetékágból a (3) vezeték az (a) elektromágnes tekercseléséhez és a (c) kapcsoló (e el) rugóin át a földhöz vezet. A központ berendezése ismeretes, ennélfogva részletesebb ismertetésre nem szorul. Ha az (A) előfizető a központot föl akarja hívni, akkor hallgatóját a horogkapcsolóról leemeli és a (cl) nyomógombot addig nyomja befelé, míg a (dl) horog a (h) rúgót nem rögzíti. Ennek folytán az áram a következő utat teszi meg: (o) fölhívótelep, (n) fölhívórelé, az (m) bontórelé egyik horgonya, (1) vezietékág, az (A) előíízetőállomás indukciócsévéjének egyik tekercselése, horogkapcsoló, mikrofón, (3) vezeték, az (a) elektromágnes tekercselése, (e el) rugók, föld, az (o) fölhívótelep földsarka. Az (a) elektromágnes azonban sem az (o), sem az (ol) telep áraima folytán nem működik. Az (n) folhívórelé horgonyát most már vonza és ismeretes módon bekapcsolja zz (a) fölhívó lámpát. A kezelő ezen fölhívásra az (r) megkérdeződugaszt a (p) megkérdező kapcsolóba helyezi, miáltal első sorban az (m) bontórelé gerjesztetik, még pedig az (ol) telep útján a (7) vezeték, dugasztest és (4) vezeték révén, ennek következtében az (n) fölhívórelét, valamint az (o) fölhívőtelepet kikapcsolja. Az (r) megkérdeződugasznak behelyezése folytán a központi (ol) telep mindkét sarka a (6) dugasz (5) csúcsa, illetve nyaka útján az