35233. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő

A csöveknek négyszögletes végkarimái és a vastagabb (b) bordák a sarkokon a térítő betétek negyed szelvényének megfelelően ki vannak vágva. Kitűnt továbbá, hogy a csöveknek belső, hosszirányú bordákkal ellátott túlhevítő fölülete a gőz túlhevítésére sokkal jobban hasznosítható, ha, ahelyett, hogy a gőz átáramlására a csövek egész belső keresztmetszetét teljesen szabadon hagynók, a csövek üregének középső részét elzárjuk, hogy a gőz az ezen elzárt részt körülvevő, a hosszirányú bordákat tartalmazó gyűrűalakú téren legyen kénytelen átáramolni, mely elrendezés esetében az egész túlhevítendő fluidum a csövek egész hosszában állandóan érintkezésben tartatik a csövek belső fölületével és a belső bordákkal. Az ezen czélra szolgáló irányító testeknek nem kell okvetlenül a csövek egész hosszára kiterjedni. Elegendő, ha ezen testek, mint a 3. ábrában pld. (d) kúpok alakjában, csak a csövek be- és kibocsátó végén vannak elrendezve, mely esetben a gőz szintén az említett módon vezettetik és ennek következtében a gőz által esetleg tovaragadott víz gyorsan gőzösíttetik és a hó a lehető legnagyobb mértékben hasznosíttatik. Ezen (d) irányító kúpok nagy súrlódással a csővégekbe illesztve, az 5. ábrában feltűntetett módon az (e) toldatok segélyével rögzíthetők, melyek a belső bordákon a végkarimáktól bizonyos távolságban vannak elrendezve. Az irányító kúpok továbbá a (6. és 7. ábrákban) feltüntetett módon is. szerelhetők a csővégekbe, mely elrendezésnél a (d) kúpokat két vagy három (n) borda rögzíti, melyek (el) toldataikkal a végkarimáknak megfelelő bevágásaiba nyúlnak; az irányító kúpok végül a könyökökön, illetve ezek által rögzíthetők. Az irányító kúpok helyett üres golyók is alkalmazhatók, melyekkel a súgárirányú belső bordák kapcsolódnak (8 óa 9. ábrák). Ezen foganatosítási alaknál az (a) túlhevítő cső belül a sugaras (p) hosszbordákkal van ellátva ós a cső belsejében az üres (g) golyók vannak elhelyezve, melyeknek átmérője valamivel nagyobb, mint a (p) bordákon belül szabadon hagyott üregé. A golyók fölületében kis hornyok vannak kiképezve, melyekkel a (p) bordák kapcsolódnak. A golyók rögzítése czéljából a cső két végén a (q) határolók vannak a bordákhoz erősítve. Az üres golyók öntött vasból vagy pedig a hőt még jobban vezető vörös rézből állíthatók elő. A találmány tárgyát képező túlhevítőnek előnyei főleg a következők: A túlhevítő csöveknek belső fűtőfölülete jobban hasznosíttatik és a túlhevítési eredmény fölületegységenfcént sokkal nagyobb, mivel a helyett, hogy a túlhevítő csöveknek egész belső ürege a gőz átáramoltatására szabadon hagyatnék, a csövek üregének középső része el van zárva, úgy, hogy a gőz kénytelen a súgárirányú bordákat tartalmazó gyűrűalakú téren átáramolni, minek folyományaképpen a gőz által tovaragadott víz igen gyorsan gőzösíttetik és a tálhevítő csövekben keringő gőznek túlhevítése a lehető legmagasabb fokot éri el. Ezen túlhevítő jelentékenyen fokoztatik még azáltal, hogy a súgárirányú bordák a golyókkal érintkeznek és így a hő a fémes érintkezés folytán a golyókkal közöltetik, úgy, hogy ezek a bordáknak mintegy meghosszabbításaiként hatnak és jelentékeny méretű fűtőfölületekkel a gőz hevítéséhez igen hatásosan hozzájárulnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Túlhevítő, jellemezve a túlhevítendő fluidumot vezető csövek hosszának felező pontjában elrendezett, a végkarimákhoz hasonlóan négyszögletesen kiképezett, a csövek középső részének alátámasztását eszközlő, megvastagított (b) bordák által. 2. Az 1. alatt igény élt túlhevítőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a túlhevítő csövek között elrendezett, ezeknek kivágott vógkarimái és vastagított bordái közé illeszkedő, a fötőgázok áramát megosztó és ezt a túlhevítő csövek egész külső föliiietét körüláramolni kényszerítő (c) térítő betétek által. 3. Az 1. alatt igényelt túlhevítőnek egy