35225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barimummanganitnak színítésére, bariumkarbid és fémes mangan előállítása czéljából

Megjelent 1906. évi márczius lió SáO-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35225. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás bariummanganitnak színítésére bariumkarbid és fémes mangán előállítása czéljából. LIMB CLAUDE MÁRIA JÓZSEF MÉRNÖK LYONBAN. Pótszabadalom a 21232. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1905 augusztus hó 25-ike. A 21232. számú törzsszabadalomban oly eljárás van ismertetve, melynek segélyével a psilomelant akként dolgozhatjuk föl, hogy a nevezett ásványt kellő mennyiségű szénnel keverve, elektromos kemenezében vagy más módon elég magas hőmérsékletig hevítjük föl, mikor egyrészt báriumkárbid, másrészt pedig sok szenet tartalmazó fémes mangán képződik. Ezt a mangánt oly módon széntelenítjük, hogy mangánoxyddal vagy psilomelannal keverve izzítjuk. Eme módszer hátránya főleg az, hogy a mangán a bariumkarbid képződésének hőmérsékleténél meglehetősen illanó és hogy ennek következtében nagy fémveszteségek lépnek föl. A törzsszabadalomban leírt eljárást ezért olyképen módosítom, hogy a psilomangánt előzetesen (kis áramsűrűséggel dolgozó elektromos kemenezében) oly hőmérsékletig hevítem föl, melynél a mangán redukálódik, de bariumkarbid nem képződik. Emez előzetes műveletnél csakis annyi szenet adunk az érczhez, amennyi a redukálásra elégséges, ezenkívül a meddő kőzet természetének megfelelően megválasztott folyasztóanyagot, pl. mészkövet, bariumszulfátot vagy karbonatot, folyasztópátot vagy más hasonló anyagot is keverhetünk hozzá, ha ez épen kívánatosnak látszik. Ily módon érezhető fémveszteségek nélkül csak kevés szenet tartalmazó és igen tiszta mangánt állítunk elő, az érczben volt bárium pedig a meddő kőzettel és a folyasztó anyaggal könnyen olvadó és elválasztható salakot alkot. Ha nem tiszta mangánt, hanem ennek valamely ötvözetét, pl. ferro-, kupro- vagy nikkelomangánt vagy mangansiliciumot akarunk előállítani, a keverékhez, mielőtt azt a kemenczébe vinnők, a megfelelő fémet vagy ennek oxydját keverjük kellő mennyiségben. Ily módon három fém ötvözetét is előállíthatjuk. A salakot ezután más kemenezében fölösleges mennyiségű szénnel és valamely segédanyag gyanánt szereplő fémmel (olcsósága miatt vassal) keverve a báriumkarbid képezésére Bzükséges hőmérsékletnek tesszük ki. Ekkor a salakban levő összes metalloidok, mint a szilícium, foszfor, kén stb. a segédfémmel vegyülnek, míg a bárium, kalkium és más alkáliföldfém karbiddá alakúi át. Az ekként előállított nyers bariumkarbidot vízzel bariumhydroxydra és acetylénre bontjuk el, a nyers bariumhydroxydoldatot