35203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázfejlesztők tisztántartására és hatásfokuk emelésére

Megjelent 1906. évi márczius hó 2()-án. MAGY. ^égfc KIR. SZABADALMI Wgffl HIV ATAL. SZABADALMI LEIRAS 35203. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Eljárás gőzfejlesztők tisztántartására és hatásfokuk emelésére. KORDA DEZSŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN ÉS BEZ PÁL GYÁROS PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 27-ike. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi gőzfejlesztők tisztántartására és hatásfokuk emelésére. Ezen eljárás lehetővé teszi, hogy a kazánt bármely kazánkőképzésre erősen hajlandó vízzel, sőt erősen sótartalmú vízzel pl. tengervízzel tápláljuk anélkül, hogy a vizet előzetesen tisztításnak vagy desztillálásnak kellene alávetnünk és anélkül, hogy a kazán falainak elpiszkolódásától vagy megrongálódásától kellene tartalmuk. Az eljárás alkalmazása folytán a kazánban már létező kazánkő is leválik és könnyen eltávolítható. A kazán hatásfoka az által emeltetik, hogy a víz áramlása elősegíttetik, a vizet a kazán falától elválasztó gőzpárna képződése megakadályoztatik és a gőznek a víz egész tömegében való képződése idéztetik elő, mi mellett a víz forráspontjának emelése folytán a képződő vízgőz túlhevített és így szárazabb lesz. Az eljárás lényege abban áll, hogy a tápvízhez egy gyakorlatilag megállapítandó mennyiségű oly fémchloridoldatot, melyből a tápvízben levő szulfátok oldhatatlan szulfátokat választanak le pl. báriumchloridoldatot, továbbá esersavat és a bőr cserzésénél nyert nyálkás anyagokat adunk. A víz forrpontjának további emelése czéljából még konyhasót is adhatunk a vízhez. A szulfát leválasztására a báriumchlorid azért is kiválóan alkalmas, mivel a képződő báriumszulfát igen nagy fajsúlyú és igen finom csapadék alakjában válik le. Ezen anyagokat czélszerű előre összekeverni és a kész keveréket a kísérletileg megállapított arányban a kazánvízbe adni. A fönt jelzett anyagok keverési aránya tág határok között változhatik. Igen jól bevált a következő keverési arány: 70% báriumchlorid, 20% tölgy- vagy gesztenyeháncskivonat és 10% nyálkás anyag. Az így nyert folyadék hatása a gőzfejlesztőben a következőkben nyilvánul. A tápvízben foglalt szénsavas és kettős szénsavas sók megtámadtatnak a tannin és a nyálkás cserző anyagok által és vízben oldhatlan csersavas anyagokat hoznak létre. Utóbbiak a víz egész -tömegében jól elosztott finom hártyákat vagy pelyhes válmányokat alkotnak. Azalatt a tápvízben foglalt kénsavas sók, pl. gipsz stb. az adagolt bárium chloriddal oldhatlan finom szulfátcsapadékot adnak, mely az előbb említett hártyákba ütközik,