35190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydrogént és methant tartalmazó gázkeverék előállítására

Ily viszonyok között a szénmonoxyd teljesen átalakul és oly gázkeverék képződik, mely széndioxydból, methánból és hydrogénből áll, a nikkelen pedig redukált szén válik ki. Aszéndioxydból, hydrogénből és methánból álló gázkeverékből a széndioxydot oly módon, hogy azt valamely alkalioldaton vezetjük át, leválasztjuk, a tiszta hydrogén és methánkeveréket pedig gazometerben fölfogjuk. Bizonyos idő multával a redukált fémen levált szén a fém katalytos hatását csökkenti, úgy hogy a reakció kevésbbé tökéletesen megy végbe, minek jeléül a keverékben a szénmonoxyd mennyisége nő, végül pedig a reakció teljesen meg is szűnik. Találmányunk szerint a gázáram átvezetését a nikkel fölött azonnal megszüntetjük, amint gázkeverékben szénmonoxyd jelentkezik. A szénnel bevont fémet most már hydrogént és methánt tartalmazó gáz előállítása mellett a következő módon regeneráljuk. A szénnel bevont, mintegy 400—500°-ra fölhevített fém fölött vízgőzt vezetünk el, melyet előnyösen ugyanarra a hőfokra hevítettünk, mit a redukált fémet. Ekkor a C + 2H20 = C02 + 2H2 egyenlet értelmében széndioxyd és hydrogén keverékét állítjuk elő, mely keverék a fém katalytos hatása alatt vízgőz képződése mellett részben a C02 + 4H2 = 2H20 + CH4 egyenlet értelmében hydrogén- és methángázzá alakul át. Tehát eme második műveletnél ugyancsak széndioxyd, hydrogén és methán keverékét állítjuk elő. Ebből a keverékből a széndioxyd ugyancsak a föntebb jelzett módon, a keveréknek alkalioldaton való átvezetésével választjuk le, míg a methán és hydrogén keverékét mint előbb, gazometerben fogjuk föl. Világos, hogy a gyakorlatban ezt a két műveletet egyidejűleg végezzük, vagyis mialatt az egyik, szénnel be nem vont fémet tartalmazó csövön vízgázt, a másik, szénnel bevont fémet tartalmazó csövön vízgőzt vezetünk át. Bár föntebb azt tételeztük föl, hogy csak egyetlen csővel dolgozunk, az ipari alkalmazásnál annyi csövet használhatunk, ahányat épen használni kívánunk, ép úgy nem szükséges, hogy a gázkeverék csakis változó arányú szénmonoxydból és hydrogénből álljon, ellenkezőleg, az eljárás akkor is alkalmazható, mikor a gáz tiszta szénmonoxyd vagy szénmonoxyd és széndioxyd hydrogént nem tartalmazó keveréke, mint a Siemensféle generátorgáz vagy a nagyolvasztók torokgáza. Ebben az esetben az eljárás első műveletében szénmonoxydból széndioxyd és a fémet bevonó szén képződik, mely széndioxydnak az eljárás szempontjából értéke nem lévén, azt elszállni engedjük, ellenben a szénnel bevont fémet az eljárás második műveletében értékesítjük, amennyiben kellő hőmérsékletre hevítve vízgőzt vezetünk el fölötte, mikor az előbb leírt módon hydrogén, methán és széndioxyd keveréke képződik, melyből a széndioxydot ismert módon választjuk le. Lehetne végül a nikkelen, kobalton vagy vason valamely más módon és nem csak akként szenet finoman eloszlott állapotban lecsapni, hogy az illető fém fölött szénmonoxydot vezetünk el; ebben az esetben az eljárás első munkafolyamata teljesen elmarad és csak a másodikat hasznosítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hydrogént és methánt tartalmazó gázkeverék előállítására, az által jellemezve, hogy valamely hydrogént és szénmonoxydot tartalmazó gázkeveréket, minő pld. a vízgáz, Riché-féle gáz, kevert gáz, széndioxydot, hydrogént és methánt tartalmazó gázzá alakítunk át oly módon, hogy azt 300—500°-ig fölhevített, nikkellel, kobalttal vagy vassal, vagy ezek keverékével telt csövön átvezetjük, azután pedig, mikor a fémen szén rakódott le, a 300—500°-ra fölhevített csövön vízgőzt vezetünk át, mely a szénnel hydrogént, methánt és széndioxydot tartalmazó gázkeverékké alakul át, az ekként nyert keveréket pedig az előbb nyert keverékkel együtt a széndioxyd leválasztása czéljából pedig alkalioldaton vezetjük át.