35139. lajstromszámú szabadalom • Légritkító berendezés

- TP — 2 higanyoszlopnak felel meg, a hozzákapcsolt gőzejektor szívó végén 1—2 mm. higanyoszlopnak megfelelő, sőt még csekélyebb gőzsűrűség, vagyis majdnem teljesen légüres tér létesíthető. Ha egy másik kondenzátorral vagy hűtővel, a második ejektor szívóvezetékével sorosan, egy harmadik gőzejektort kapcsolunk össze, akkor még kisebb gőzsűrűséget érhetünk el, mi mellett az ejektorok gőznyomása körülbelül nyolcz légköri nyomással egyenlő. A leírt módon elrendezett három gőzejektorral végzett kísérleteknél az eudométerrel mért gőzsűrűség kb. 0'4mm. higanyoszlopnak felelt meg. A magasabb sorszámú gőzejektor o knál a sugár kilépési helyén lévő átmérőt jóval nagyobbra kell venni, hogy a további kiterjeszkedés ezen a helyen lehetséges legyen. Ezen átmérő némely esetben 20—50 vagy még többször akkora, mint a sugár legszűkebb helyének átmérője. Ha ilyen gőzejektorokat hűtőberendezéseknél alkalmazunk, akkor a hűtő fölületének elég nagynak kell lennie, hogy az éjektorokból jövő gőzt könnyen kondenzálja és a gőzöket a kompresszió után lehűtse. Némely esetben egy vagy több ejektor gőzét úgy hűthetjük le, hogy a csőbe tiszta hideg vizet fecskendezünk. A vízsugár ekkor ezen a helyen fölületi kondenzátort helyettesít. A gőzejektorok nagyságát a gőz menynyiségének, sebességének, valamint a kiszívandó gőzök sűrűségének és mennyiségének megfelelően kell megállapítni. A gőzejektorok nagysága és kibocsátó keresztmetszete a készüléknek a csekélyebb gőzsűrűség felé eső oldalán rendszerint nagyobb, mint a másik oldalon. Úgyszintén a hűtők fölülete is nagyobb lesz s az utolsó hűtő és gőzejektor is nagyobb méretekkel fog bírni, mint a többiek. Az 1. ábra az ejektornak olyan kiviteli .alakját mutatja, mely a találmány tárgyával kapcsolatban kisebb fokú ritkítások előállítására alkalmazható előnyösen. Ezen kiviteli alaknál a kibővülő (a) fúvóka (b) kibocsátó nyílása körülbelül 10-szer akkora keresztmetszettel bír, mint legszűkebb (c) helye. A fúvóka a kiszívandó tartányhoz csatlakozó (d) csőbe torkol, melynek falai a fúvókát tartják. A (d) csőhöz egy rövid, két szakaszban kúposán szűkülő (e) csődarab csatlakozik, mely viszont a hengeres (f) csődarabot, ez pedig a lassan bővülő (g) csövet tartja. Ezen fölváltva bővülő és szűkülő fúvókák és csővezetékek segélyével tudvalevőleg elérhető, hogy az (X) nyíl irányában áramló közeg a (d) csőben kisebb nyomás alatt álljon, mint a (g) csőben. Az (e) cső első összeszűkülő szakas . cl SíZ 1. ábra szerint rövidebb és meredekebb, mint a második, úgy hogy a közeg minden nagyobb ütődés nélkül könnyen átmehet, a nélkül, hogy a csődarabot túlságos hosszúra kellene venni. Ezen csőalak kisérletek útján állapíttatott meg, azonban e helyett egyenletesen szűkülő cső is alkalmazható. A 2. ábrán bemutatott gőzejektornál az egyes részek méretei az 1. ábrabeli ejektor méreteitől némileg eltérnek. Ezen gőzejektor különösen nagyfokú ritkítás létesítésére és nagyobb gőzmennyis égek kezelésére alkalmas. Ennélfogva ezen ejektort czélszerű az ejektorok sorában elsőnek, vagyis legközelebb alkalmazni azon tartányhoz, melyben a legnagyobb ritkítás uralkodik. Ez esetben a (b) kibocsátó nyílás keresztmetszete 250-szer vagy még többször akkora lehet, mint a legszűkebb (c) hely keresztmetszete. Az ilyen gőzejektorok úgy rendezhetők el, hogy az első közvetlenül a második szívó végébe szállítsa a gőzt, és így tovább, mi mellett minden két szomszédos ejektor között elegendő távolságot kell hagyni. Azonban az első gőzejektor rendszerint egy hűtőbe vagy egy közbül fekvő kondenzátorba szállít. Ha a találmány szerinti gőzejektorokat hűtési czélokra alkalmazzuk, akkor csekély számú pótgéprész hozzáadásával igen nagy hideget állíthatunk elő, vagy pedig vegyi vagy elgőzösítési folyamatoknál nagy gőzmennyiségekkel dolgozhatunk. Hogy például mérsékelt égöv alatt elég nagy, pl.