35133. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa

É -a szenek túlságosan távol vannak egymástól, akkor a vékony tekercs hatása lesz túlnyomó és a motort ellenkező irányban forgatja, minek következtében a szenek egymáshoz közelednek. Ha a két tekercs ellenkező értelmű hatásai egymással egyensúlyban vannak, akkor a szenek helyükön maradnak. Az egyensúlyi helyzetnek megfelelő széntávolságot a két tekercs hatásának viszonylagos erőssége állapítja meg. A föntebbi föltételeket a következő példa gyanánt szolgáló két kapcsolási mód segélyével valósíthatjuk meg. A 2. ábrán a vastag drótból álló tekercs a fényívvel sorosan, a vékony dróttekercs pedig mellékágba van kapcsolva. Az (A) fegyverzet két keféje a vezeték két sodronyával a fényív reosztátja előtt van összekötve, úgy hogy a fegyverzet a vezeték teljes potenciálkülömbségét kihasználhatja, anélkül, hogy a fényív ellenállásának ingadozásai által befolyásoltatnék. A 3. ábra oly berendezést mutat, melynél a fegyverzetre a vezetéknek nem teljes feszültsége hat. Ez esetben a fegyverzetet rendkívül vékony drótból kell tekercselni, vagy pedig ellenállást kell hozzá kapcsolni. A vastag drótból álló (B2 B2) tekercs a fényívvel itt is sorosan, a vékony (B1 Bl) dróttekercs pedig mellékágba van kapcsolva, míg az (al, a2) kefék egyike a vékony dróttekercsnek körülbelül középen fekvő (m) pontjával, a másik kefe pedig az (R) ellenállásnak alkalmasan választott (n) pontjával van összekötve. Ha a szenek egymással érintkeznek, akkor a (p) és (q) pontok ugyanazon potenciállal bírván, az áram a (q) ponttól a vékony dróttekercs jobboldali részén keresztül az (m) ponthoz, a (p) ponttól pedig a vékony dróttekercs baloldali részén keresztül ugyancsak az (m) ponthoz halad. A vékony dróttekercs ezen két részének az induktorra gyakorolt mágnesező hatásai egytoást közömbösítik. Az áram az (m) pontból az (al) keiébe jut és a fegyverzeten áthaladva az (a2) keféhez, onnan pedig az (n) ponthoz érkezik. A fegyvefzeten áthaladó áram erőssége a (p) és (n) pontok közötti potenciálkülönbségtől, tehát az (n) pontnak az (R) ellenálláson elfoglalt helyzetétől függ. Ennélfogva csakis a soroson kapcsolt (B2 B2) tekercs gyakorol hatást s a szeneket egymástól eltávolítja. Ha a szenek túlságosan eltávolodtak egymástól s a fényív kialudt, akkor az áram a (B2 B2) tekercsen, (q) ponton, az egész (Bl Bl) vékony tekercsen keresztül a (p) ponthoz halad, miközben az (m) pontnál egy elágazása az (al a2) keféken és a fegyverzeten keresztül az (m) ponthoz érkezik. A vékony dróttekercs két felének az induktorra gyakorolt hatása most egyenlő értelmű és a kevés tekerületből álló (B2 B2) tekercs hatását fölülmúlja, minek következtében a mótor olyan irányban forog, hogy a szenek egymáshoz közelednek. Ezen helyzetben, mivel a (B2 B2) tekerc3 és az (R) reosztát ellenállása a (Bl Bl) tekercs ellenállásához képest igen csekély, az (al a2) kefék közötti feszültség majdnem kizárólag az (m) pont helyzetétől függ és a vonal feszültségének felével egyenlő, ha az (m) pont a (Bl Bl) tekercs közepén foglal helyet. Az ismertetett lámpa szerkezete csupán példa gyanánt, van fölemlítve és kivitele sokféle változást szenvedhet, anélkül, hogy a találmánytól eltérnénk. A mótor, ami általános szerkezetét illeti, tetszőleges alkalmas típussal bírhat és úgy egyenáramú, mint váltóáramú is lehet. A motornak a széntartókkal való összeköttetése természetesen számos változatban létesíthető a szokásos mechanizmusok segélyével de az összeköttetésnek minden esetben olyannak kell lennie, hogy a motornak az egyik irányban való forgásánál a szenek egymáshoz közeledjenek, a másik irányban való forgásnál pedig egymástól eltávolodjanak. Az összeköttetés úgy is foganatosítható, hogy a szenek egyenlőtlen sebességgel mozognak. A föltüntetett példában egyenlőtlen vas-