35120. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ékalakú fecskefarkhornyok gyalulására

Megjelent 1906. évi márczius hó 105-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 85120. szám. Vill/C. OSZTÁLY. Berendezés ékalakú fecskefark-hornyok gyalulására. NEUMEISTER JÁNOS ASZTALOSMESTER BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 11-ike. Találmányom tárgya egy berendezés ékalakú fecskefark-hornyok gyalulására, mely hornyokat eddig csak fűrészelés útján lehetett előállítani. Ily hornyok nyernek például alkalmazást a mosóteknők oldalfalainál, hogy ezek között a homlokfalakat úgyszólván ékelés útján lehessen megerősíteni. A csatolt rajz 1. ábráján a találmány tárgyát képező berendezés oldal-, 2. ábráján fölülnézetben, 4. ábráján pedig nagyobb léptékben az 1. ábra 4—4 vonala szerint vett metszetben látható, míg a 3. ábra a berendezés egy részlete. Mint a csatolt rajzon látható, a berendezés lényegében véve a hornyolandó (a) deszka befogására szolgáló és a gyalút vezető keretből áll, mely a gyalúpadon ismert módon fogható föl. Eme keret alsó (b) alapgerendájában több (l) csavar van egy sorban elrendezve, melyek az (a) deszkát a (b) alapgerendától a (c) köztartók útján bizonyos távolságban tartott és evvel a (d) csavarok útján összekötött két (m) ellengerendára szorítják. Eme két (m) ellengerenda bizonyos távolságban van egymástól, úgy hogy mikor a két gerenda között a két (e) vezetéket elhelyezzük, azok között a gyalúlandó horony fölülnézetének megfelelő alakú hézag maradjon. Hogy ugyanabban a keretben különböző alakú hornyokat lehessen gyalulni, az (e) vezetékek kiválthatók, mely czélból az (e) vezetékek alsó fölületén a (c) köztartók fúrataiba betolható (f) peczkekkel ellátott (g) nyújtványok vannak kiképezve (lásd a 3. ábrát). Eme vezetékek vezetőfölületeit egy (h) pántvas védi, a vezetőfölületek maguk a vízszinteshez oly szög alatt hajlanak, a mekkora szöget kell a fecskefarkhorony falának a vízszintessel képeznie. A horony gyalulására használt gyalú teste ugyancsak különlegesen van alakítva, nevezetesen talpa — mint 3iZ cl 4. ábrán látható — ferdén van kiképezve, ezenkívül pedig az (i) gyalútest oldalán még egy ugyancsak ferde és a horony mélységét megszabó (k) vezető kiugrás is ki van képezve. Munka közben a kereten csaikis azt az (e) vezetéket helyezzük el, mely a horonynak épen megmunkálandó oldalán fekszik, mikor a horony egyik oldala elkészült, a megfelelő vezetéket eltávolítjuk és a másik (a 4. ábrán pontozva jelzett) (e) vezetéket helyezzük el. Hogy a gyalú az (e) vezetékeket a munka meneténél el ne tol-