35095. lajstromszámú szabadalom • Fonó- és kettőzőgép

— 4 -bordák segélyével van merítve. A (c) gyűrű átmérőjéhez képest jelentékeny hosszúsággal bír tengelyirányban, azonban a gyűrű és az ágy szilárd (b) része közötti szabad tér igen csekély s csupán 0.025—0.04 mm. széles. A gyűrű fölső vége kissé a szilárd (b) ágyrész fölső vége fölé nyúlni s ott alkalmas alakú (6) bevágásokkal van ellátva, melyek a fonal, illetve a kettőzendő anyag megfogására és visszatartására szolgálnak. A (c) gyűrűn czélszerű közvetlenül a turbina fölött (48) karimát kiképezni, mely a (46) gyűrűs kamrát majdnem teljesen elzárja. A Pelton-kerék alakjában kiképezhető turbina, melynek lapátjaihoz a levegőt egy vagy több (49) fúvóka szállítja, ezen elrendezésnél egy zárt (46) kamrában fut, mely a valóságban kiegyenlítő kamrát képez, mivel a 4. ábrán látható nyilak irányában kitóduló levegő a (48) karimát s ezzel együtt a (c) gyűrűt is fölemeli, úgy hogy ez utóbbi súlya kiegyenlíttetik. Könnyen belátható, hogy a központi légvezetéket a turbinakamrákkal összekötő légcsatornák az ágyak szilárd részeinek alkalmas kiképzése által is létesíthetők. Továbbá a légágyak úgy képezhetők ki, hogy a (c) gyűrű a helytálló (b) részen belül forogjon, azonban a föntebb ismertetett berendezés előnyösebb. Hogy az anyag lehorzsolódása a (6) ki- ! vágáson való átlépés és a szilárd ágyrész éle fölött való elhaladás alkalmával megakadályozható legyen, a 6. ábrán látható berendezést alkalmazzuk, mely szerint a (c) gyűrű fölső széle be van hajlítva s (50) süveggel van ellátva, melynek egy darabja a szilárd ágyrész belseje fölé hajlik. Emellett a szilárd részben (51) gyűrűs horony van kiképezve, melybe az (50) süveg alsó széle kissé belép. Ily módon úgy a fonal horzsolódása, mint a pornak és piszoknak az ágyba való behatolása is meg van akadályozva. A (c) gyűrűt nem kell szükségképen a légnyomásnak tartani, hanem mint a 7. ábra mutatja, a gyűrűn egy vagy több (52) karima képezhető ki a ezekkel szemben (53) vasgyűrűk rendezhetők el, melyek (54) dróttekercsek segélyével mágnesezhetők. Az (53) vasgyűrűkbe ágyazott tekercsek a különböző orsóegységeknél sorozatosan kapcsolhatók. Az elektromágnesek helyett azonban állandó mágneseket is lehet alkalmazni a forgógyűrű tartására. Ezen elrendezésnél a turbina kifúvott levegője szabadon távozhat. Ha a légággyal ellátott előresiető, vagy hátramaradó rész a hozzátartozó hátramaradó, vagy előresiető részen belül van elrendezve, akkor a szerkezet a 2. és 3. ábrán látható módon képeztetik ki. A 2. ábra az 1. ábra jobb oldaláu föltüntetett előresiető részt nagyobb léptékben tünteti föl. Az 1. ábra szerint a helytálló (f) ágyat támaszok vagy tartók kötik össze az (e) teknővel. Az (f) ágyba egy kúpos (55) cső illik (2. ábra) és pedig oly módon, hogy a cső és ágy között a légágyhoz szükséges kb. 0'7 mm. játéktér maradjon. Az (55) csőben, mely (59) turbinát hord, (56) csévetartó, vagy orsó van elrendezve, melynek alsó végén a (k) fogaskerék ül. A csévetartó súlyát (57) csapágy veszi föl. A 3. ábra az 1. ábra baloldalán föltüntetett légággyal ellátott hátramaradó részt belül elrendezve mutatja. Ezen szerkezet (f) helytálló ágyát szintén tartók kötik össze az (e) teknővel. Azonban a turbina ez esetben el van hagyva s a csévetartó üres cső alakjával bír, mely közepétől kezdve két vége felé kúposán szűkül s alsó végén (k) fogaskerékkel ellátott rövid (56) orsót hord. A csévetartó súlyát itt is (57) csapágy fogja föl. Az (f) ágy közepén a csévetartó számára (58) fék van elrendezve. Az anyag ezen szerkezetnél vékony papírcsévére gombolyíttatik, azonban közvetlenül a csévére is gombolyítható, ha az anyag gombolyítása úgy történik, hogy a csévéről levehető anélkül, hogy összeesnék. Az egyes orsóegységekhez tartozó (58) fékek a sebesség csökkentésére, vagy teljes megállításra szolgálnak, azonban a hátramaradó rész lassítására is használhatók, meíy esetben czélszerű több féket valamely alkalmas szerkezet segélyével egyidejűleg működtetni.