35068. lajstromszámú szabadalom • Javított ívberakó

látható, a (130) emelő oly módon fordult el, hogy a (116) dugattyút fölemeli. Mikor a részek eme helyzetükben vannak, a rúgóhatás alatt álló (134) kilincs a (130) emelőbe oly módon fogódzik be, hogy ezt eme helyzetében visszatartsa, az emelő maga pedig oly módon válik szabaddá, hogy a (135) excenter a (134) kilincs egy (135) kiugrására hat. A (133, 135) excenterek legelőnyösebben egy darabból állanak, (L) keresztmetszetűek, mint az a 3. ábrán láthatók és a persely részét képező (137) szektoron vannak fölcsavarolva, vagy más módon fölerősítve. .A persely — mint az az 1. ábrán látható — föl van hasítva és (138) szorítócsavarokkal húzható meg, úgy hogy mikor az ívberakót oldalirányban a gépen a kellő helyzetben beállítottak, a csavar meghúzásával a berendezést kellő helyzetben rögzíthetjük. Mint az az 5. ábrán látható, a (107) tengelyt a forgó (140) tengely (139) excentere indíthatja ide-oda lengésnek, a mozgást az excenter a (141, 142) emelőkarok, a (143) haj tó rúd és a (144) emelőkar útján viszi át a (107) tengelyre. Az 5. ábrán látható, le nem írt részek más ismert részekkel is helyettesíthetők. Eme leírt berendezés működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a (130) emelőt a (134) kilincs fogva tartja, a részek pedig egyébként a normális helyzetükben vannak, melyet az 1. és 2. ábrán tüntettünk föl, mikor a (76) ívet a két (75 és 108) talpdarab befogja. Közvetlenül ezután a (107) tengely az 1. ábrán látható nyíl irányában elfordul, úgyhogy a (92) excenter és a vízszintes irányban eltolódó (79) tartó az ívet a (93) berakóasztal szélétől befelé tolja. A (79) tartó befelé mozgása közben a (136) kiugrás a (135) excenter pályájába kerül, mely excenter további elmozdulásánál a (134) kilincset a (130) emelőből kikapcsolja, mint az a 3. ábrán látható. Most már a (124) rúgó lenyomhatja a (116) dugattyút, a (108) ívvezető pedig — mely eme dugattyún a (120) szán útján van rögzítve — a (127) rúgó hatása alatt ugyancsak lefelé mozog, míg a (128) peczek a (81) hasíték alsó végébe nem ütközik. Ennek következtében a (108) ívvezető az ívet a dugattyú előtt fogja meg és meggátolja, hogy az ív fölugorjék, egyben kisimítja az íven esetleg előforduló fölgyüremléseket vagy ránczokat, mielőtt a mozgását közvetlenül követő (116) dugattyú az ívet érné. Most a (76) ívet a (116) dugattyú fogja le, mikor a (75) talp a legbelső állásában, vagyis a (93) berakó asztal szélétől a legnagyobb távolságban van. Ezután a (107) tengely az 1. ábrán látható nyíllal ellenkező irányban fordul el, minek következtében a (92) excenter a (91) görgőre fokozatosan kisebbedő nyomást gyakorol és (94) rúgó a (79) tartót visszafelé tolja, mely eme mozgása közbea a (116) dugattyú és a (75) talpdarab között befogott ívet is magával viszi. A (79) tartó eme kifelé mozgása és a (107) tengely forgása következtében a (133) nyújtvány a (136) excenterből kikapcsolódik és a (13 í) kilincs a (130) emelőbe azonnal bekapcsolódhatik, amint ezt a (133) excentere működésnek indítja. A (79) tartónak ugyanez a kifelé mozgása a (132) görgőt is a (133) excenter pályájába állítja, úgy hogy a(133) excenter lengésénél ennek (145) fölülete a (131 szánt lenyomja és a (130) emelő útján először a (116) dugattyút, azután pedig a (108) ívvezetéket megemeli, mely utóbbi akkor kezd fölemelkedni, mikor a (116) dugattyú a (120) szánt éri. Annak, hogy a íwezeték a (76) íven fekve marad, mikor a (116) dugattyú fölemelkedik, az a czélja, hogy a dugattyúhoz esetleg hozzátapadt ívet visszatartsa. A (130) emelő most jelzett mozgásának végén a (134) kilincs az emelőbe bekapcsolódik és ezt a normális helyzetében visszatartja mialatt a (79) tartó a következő befelé mozgását végezné. A föntebb leírt (114) csavar lehetővé teszi, hogy a (108) ívvezetéket a papír vastagságának megfelelően beállíthassuk; ez a beállítás akkor helyes, mikor az íwezeték többé-kevésbé szorosan fekszik a papír fölületére. A (86) csavar arra szolgál, hogy