35059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyósított levegőnek iparszerű előállítására viszonylag magas hőmérsékletnél

— 3 -nyaihoz csapódó folyadéknak egy része e közben elgázosodik. Az egésznek legalább is felét tevő, folyékony állapotban visszamaradt rész körülbelül minusz 194.5 fok hőmérsékletet vesz föl és egy alul elhelyezett tölcsér segélyével elvezethető az alkalmazás helyére. Hogy az elgázositott részek hasznosíttassanak, azokat előnyösen fölhasználni, a (b) tartányban folyékonnyá tett levegő lehűtésére. Hogy ez előhűtés lehetőleg élénkké tétessék, a folyékony levegőt nem engedjük közvetetlenül az (n) fúvókákon kiáramolni, hanem a (b) tartány belsejében, ettől csekély távolságban elrendezett, harmadik gyűrűalakú (d) tartányt alkalmazunk. Ez utóbbiban egy (s) válaszfal van oly módon elrendezve, hogy az (x) akna körül tekercsalakban végighúzódó üres tér keletkezik, melyben több, ezélszerűen szintén tekercsalakban elrendezett, szűk (p) csövekből álló csőnyalábok foglalnak helyet, melyeken keresztül a folyékony levegőnek át kell áramolnia, mielőtt ínég az (n) fúvókákhoz juthatna. A esőnyalábok az (o) vezeték révén összeköttetésben állanak a folyékony levegőt tartalmazó (c) csővezetékkel. A gyűrűalakú (d) tartány fölül nyitott és az (e) födéllel lezárt (b) tartányban oly módon van elrendezve, hogy az (e) födél alatt még szabad tér marad fönt. A folyékony levegőnek a turbinánál elgázositott részei, melyek szintén minusz 194.5 fok hőmérsékletet vettek föl, a (d) tartánynak csavaralakú ürös terében szállanak fölfelé, miközben a (p) csöveket körüláramolják és ezeknek előhűtését eszközlik. Ez elgázositott részek aztán, mint az ábrán nyilakkal meg van jelölve, a (d) és (b)' tartányok falai között lefelé haladnak, míg a (b) és (a) tartányok között ismét fölfelé szállanak és csakis ekkor illanak el a légkörbe. Mennél tovább halad előre az eljárás, annál tökéletesebb lesz a (p) csővezetékekben tartalmazott folyadék előhűtése és következőleg annál nagyobb lesz a kitódulásnál a folyós halmazállapotot megtartó folyékony levegő mennyisége. Az eljárás természetesen más folyékony gázoknak viszonylag magas hőmérsékletnél történő iparszerű előállítására is alkalmazható. A jelen eljárás tulaj donképe ni lényege és annak előnyei az eddig ismeretessé vált, a kitérj eszkedési munka egy részének, mint hasznosítható munkateljesítménynek visszanyerésével működő hűtési eljárásokkal szemben, a következők: Valamennyi eddig ismeretessé vált hasonló eljárásoknál a külső munkát valamely kitóduló gáz, illetőleg még folyékonynyá nem tett levegő szolgáltatja, mint pl. az ismeretes Linda-Mix-féle eljárásnál, valamint a Hardir által a «Nature» czímű folyóirat 1898. évi 58. számában ismertetett hasonló eljárásnál is. Az utóbbi csakis javasolja, hogy az alacsony nyomás felé, tehát pl. a Linde-féle szabadalom kígyói alatt elrendezett zárt edények egyikébe áramló gáztömegek útjába egy turbina állíttassék, abból a czélból, hogy ilyen módon a belső munka segélyével előidézett hőmérsékletcsökkentés, Siemens indítványához hasonlóan, még külső munka teljesítése által is támogattassék. A jelen eljárásnál ellenben nemcsak az üzemközeg kitódulása után bekövetkező munkateljesítményről, hanem egyszersmind annak az (n) fúvókákon történő kitódulása közben teljesített munkáról is van sző. Az előbbi munkateljesítmény nem csupán az áramló gáztömegek ütközése által, hanem inkább egy folyadék és gázkeverék ütközése által következik be, úgy hogy az áramló üzemközeg tömege a téregységhez viszonyítva, lényegesen nagyobb, mint a régebbi eljárásoknál, mivel már maga a folyadékból és gázból álló elegy fajsúlya is lényegesen nagyobb, mint a tiszta gáznak vagy tiszta gőznek fajsúlya. Ennek következtében természetesen azon nagyobb tömegnek megfelelően, mely az eleven erőt fölvevő turbinának fölületegységeire hat, az eleven erőnek is nagyobbnak kell lennie ugyanazon sebességnél. Azon körülmény, hogy a jelen eljárás lényegesen nagyobb mennyiségű üzemközeggel dolgozik, lehetővé teszi azt, hogy a ki-