35054. lajstromszámú szabadalom • Lángzó, főleg szeszforralókhoz

f Megjelent lí>06. évi február hó 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B5054. szám. n/d. OSZTÁLY. Lángzó, főleg szeszforralókhoz. PAETATJ EMIL KERESKEDŐ HAMBURGBAN. , A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 16-ika. Találmányom tárgya egy főzésre való lángzó, mely szesszel, de más csöppfolyós tüzelőanyaggal is táplálható, ama mellékterményektől, melyek főleg denaturált szeszből mindig leválnak, könnyen megtisztítható és melynek előállítása rendkívül olcsó. A lángzó amaz ismert fütőlángzók közé tartozik, melyeknél a cseppfolyós tüzelőanyag elpárologtatósára a lángzó fémes részei által visszavezetett hő szolgál, a zárt tartályban fejlődött gőz pedig a fölső kiömlő nyílásoknál ég el. Eme zárt tartályt a találmány szerint két egymástól könnyen elválasztható csésze képezi, melyben a hő visszavezetésére a lángból a tartály fenekéig nyúló jó hővezető anyag — pld. fémdrótköteg — van elrendezve, úgy hogy a tüzelőanyag elpárolgása és fölfelé áramló gőzök túlhevitése igen gyorsan megy végbe. A lángzót akként is képezhetjük ki, hogy a részek megfelelő elrendezése által két egymásban fekvő lángzó keletkezzék. Eme lángzó a csatolt rajz 1. ábráján a forralóba szerelve függélyes metszetben, a 2. ábrán fölülnézetben látható, a 3. ábra a lángzó egy módosított foganatosítási alakjának metszete és a 4. ábra egy harmadik foganatosítási alak metszete, az 5. ábra pedig fölülnézete. Az 1. és 2. ábra szerint az (a) szesztartály a szokásos módon (b) zárócsappal és (c) töltőnyílással van ellátva, a tulajdonképeni lángzó pedig a találmány szerint két egymásba tolt (e, f) csészéből áll, melyek között a hőt visszavezető (g) drótok foglalnak helyet. Eme drótok fölső végei előnyösen akként vannak némileg kifelé görbítve, hogy a láng hatásának ki legyenek téve, míg alsó végük a csésze fenekéig ér. Eme drótok a külső csészével előnyösen össze vannak kötve. A lángzó üzembehozatala czélszerűen akként történik, hogy a belső csészébe kevés szeszt töltünk, melyet meggyújtunk. Az ekkor képződő láng úgy a belső (f) csészét, mint a (g) drótokat fölhevíti, eme jó hővezetőanyagból készült részek a hőt az (e és f) csészék között levő szeszhez vezetik, ezt elpárologtatják, úgy hogy a szeszgőzök a (h) nyílásokon elszállhatnak és ott meggyúladnak. A (b) zárócsapon az (a) tartályból szeszt vezethetünk a két (e és f) csésze közé, eme csap segélyével egyúttal a lángot is szabályozhatjuk. Ha a (h) nyílások, vagy az (e és f) csészék elszennyeződtek — mi denaturált szesz égetésénél tudvalevőleg könnyen megtörténik — a belső csészét egyszerűen